Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész

71 tudomására hozni, hogy ezzel őt a kereset benyújtásától visszatartsa, illetve — ha a cselekmény természeténél fogva csak a kereset megindítása után áll ez a közlés módjában. — a tárgyalások költségeit neki megtakarítsa. Mindaddig, amíg a felperes az abbanhagyási igénytől való elállást indokoló kö­rülményekről tudomással nem bír, a pert, amelyre az alperes okot adott, alaposan indította és folytatja. Ettől kezdve azon­ban, ha abbanhagyási követelését fenntartja, a per az ő ve­szélyére folyik. Következik mindebből, hogy ha a felperes ab­banhagyási követelése csak a per folyamán szűnt meg, az eddig felmerült költségek őt mindenesetre megilletik. (K. IY. 1382— 1935.) Ha felperes az abbanhagyás tekintetében is túlzott igé­nyeket támaszt, névezetesen több abbanliagyásra irányuló ke­reseti pont közül egyesekkel elutasíttatik, a költségek viselé­sének szempontjából mégis figyelembe kell venni, hogy alpe­res a perre esetleg több cselekményével alapos okot adott, ily esetben a felperes javára részköltség megítélésének van helye és a költségek kölcsönös megszűntetésének csak az esetben, ha az abbanhagyási követelések túlnyomó részében pervesztes lett. Természetesen nem a kereseti követelések szá­mát, hanem azoknak súlyát, fontosságát és a perhez fűződő gazdasági érdek nagyságát kell irányadóul tekinteni és így, amint lehetséges, hogy bár a felperes 10 abbanhagyási ké­relme közül csak 3 nyer teljesítést, az alperes mégis költsé­geket lesz köteles fizetni; épúgy az is előfordulhat, hogy ugyanilyen arányú marasztalás esetén a felperes lesz köteles az alperesnek részköltségeket téríteni. Az illetéklerovás szempontjából az 1800. számú közigaz­gatási bírósági elvi jelentöségi határozat szerint a pertárgy értéke tisztán abbanhagyási vagy 5000 pengőnél nem maga­sabb kárigény esetén 5000 pengő, ennél magasabb összegű kártérítésnél az érvényesített kár összege. Előbbi esetben az ítélet kihirdetése alkalmával a jegyzőkönyvre 50 pengő ítéleti bélyeg rovandó le, utóbbi esetben az ítéleti illeték kiszabás tárgyát képezi. Nem tekinthető még teljesen kiforrottnak a gyakorlat abban az illetékjogi kérdésben, hogy — amennyiben a felpe­res csupán kártérítési igényt támaszt, abbanhagyásra való kötelezést nem kíván — vagy ha eredetileg abbanhagyásra is

Next

/
Thumbnails
Contents