Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
71 tudomására hozni, hogy ezzel őt a kereset benyújtásától visszatartsa, illetve — ha a cselekmény természeténél fogva csak a kereset megindítása után áll ez a közlés módjában. — a tárgyalások költségeit neki megtakarítsa. Mindaddig, amíg a felperes az abbanhagyási igénytől való elállást indokoló körülményekről tudomással nem bír, a pert, amelyre az alperes okot adott, alaposan indította és folytatja. Ettől kezdve azonban, ha abbanhagyási követelését fenntartja, a per az ő veszélyére folyik. Következik mindebből, hogy ha a felperes abbanhagyási követelése csak a per folyamán szűnt meg, az eddig felmerült költségek őt mindenesetre megilletik. (K. IY. 1382— 1935.) Ha felperes az abbanhagyás tekintetében is túlzott igényeket támaszt, névezetesen több abbanliagyásra irányuló kereseti pont közül egyesekkel elutasíttatik, a költségek viselésének szempontjából mégis figyelembe kell venni, hogy alperes a perre esetleg több cselekményével alapos okot adott, ily esetben a felperes javára részköltség megítélésének van helye és a költségek kölcsönös megszűntetésének csak az esetben, ha az abbanhagyási követelések túlnyomó részében pervesztes lett. Természetesen nem a kereseti követelések számát, hanem azoknak súlyát, fontosságát és a perhez fűződő gazdasági érdek nagyságát kell irányadóul tekinteni és így, amint lehetséges, hogy bár a felperes 10 abbanhagyási kérelme közül csak 3 nyer teljesítést, az alperes mégis költségeket lesz köteles fizetni; épúgy az is előfordulhat, hogy ugyanilyen arányú marasztalás esetén a felperes lesz köteles az alperesnek részköltségeket téríteni. Az illetéklerovás szempontjából az 1800. számú közigazgatási bírósági elvi jelentöségi határozat szerint a pertárgy értéke tisztán abbanhagyási vagy 5000 pengőnél nem magasabb kárigény esetén 5000 pengő, ennél magasabb összegű kártérítésnél az érvényesített kár összege. Előbbi esetben az ítélet kihirdetése alkalmával a jegyzőkönyvre 50 pengő ítéleti bélyeg rovandó le, utóbbi esetben az ítéleti illeték kiszabás tárgyát képezi. Nem tekinthető még teljesen kiforrottnak a gyakorlat abban az illetékjogi kérdésben, hogy — amennyiben a felperes csupán kártérítési igényt támaszt, abbanhagyásra való kötelezést nem kíván — vagy ha eredetileg abbanhagyásra is
