Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
63 zetek szerint részletezve, közöttük természetesen a sajátját is és égjük szanatórium neve mellett egy vízszintes vonallal jelzi a röpirat, hogy ennek semmi rádiuma nincs, zárójelben pedig megjegyzi, hogy „esetenként kölcsönvett rádiummal dolgozik.“ A hírnévrontás abbanhagyására irányuló keresetet a Kúria a kővetkező indokolással utasította eí: „Alperesnek az a cselekménye, hogy röpiratában a rádiummal való gyógyítás ismertetését s ezzel kapcsolatosan a rádiumkutatás eredményeinek tudományos eredményei alapján annak a kifejtését foglalja magában, hogy a rádiummal való gyógykezelés sikere a rendelkezésre álló rádium mennyiségétől függ és ezen ismertetés keretében a Budapesten létező rádiummennyiségek felsorolása, nyilvánvalóan közérdeket szolgál. A rádiummennyiségek felsorolását is tehát, mint ennek a célnak szolgálatában álló közlést kell tekintetbe venni, amely ebből az adottságból folvóan nyilván nem szolgál versenycélzatot. Hogy aztán ebben a felsorolásban a felperesi vállalat is fel van említve éspedig a valóságnak megfelelően, olymódon. hogy az ő megnevezése mellett a mennyiséget feltüntető rovatban vízszintes vonás van és megjegyzésképpen oda van fűzve, hogy a felperesnek rádiumja nincs, hanem csak kölcsönrádiummal dolgozik, egyrészt indokoltnak mutatkozik, mert a felperes rádiumosztályának megnyitásával kapcsolatban nagymennyiségű rádiumnak rendelkezésére állását hirdette, a röpiratnak tehát, ha a felsorolás teljességére tartott számot, meg kellett volna említenie a felperest is. Az tehát ebből megállapíthatóan is, de azért sem szolgál versenycélzatot, mert a felperesnek oly módon való megemlítése, hogy hirdetett rádiumosztályán saját rádiuma nincs, hanem szükség esetén kölcsönveszi a rádiumot, reánézve nem lekicsinylő és nem alkalmas arra, hogy a teljesítőképességében való hitet megrendítse. Az a körülmény ugyanis, hogy valamely gyógyintézet saját vagy kölcsönvett rádiummal végezteti-e a betegek kezelését, a gyógyintézet igénybevétele és hírneve tekintetében súlytalan, valamint súlytalan az is, hogy a kölcsönvett rádium szerződés alapján vagy esetről-esetre való kölcsönzés útján áll az intézet rendelkezésére“. A Kúria jogi tévedése a helytelen ténymegállapítás folyománya: nem vette ugyanis figyelembe, hogy a per tárgyává tett kijelentések, egy, minden tudományos jelleget nélkülöző, népies nyelven megírt s így a nagyközönségnek, vagy legalább is elsősorban ennek szánt röpiratban jelentek 1. §.
