Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész

61

A tervszerű árrombolóval szemben pl. a versenytársaknak joguk van akként védekezni, hogy addig szállítják le áraikat, amíg az jobb belátásra nem tért. Mihelyt azonban ez megtörtént, az ellenakció indokát vesztette és az önvédelem jogossága megszűnt. A kartelszerződést aláírt versenytárssal szemben, ha ezt megszegi, a jogos védelem eszközéül tekintendő a bojkott, tehát pl. a beszerzési források elzárása. Ha azonban a bojkottált versenytárs szerződéses kötelezettségének betartására határozott készséget tanúsít, az ellenrendszabályok abbanhagyandók.

Minden ténybeli állítás nélkül, egész általánosságban tett versenycélzatú üzleti megbélyegzésnél ennek a kifejezésnek: „megbízhatatlan“, valósága igazoltnak csak akkor vehető, ha a sértett versenytárs súlyosan tisztességtelen üzleti cselekményeket rendszeresen kétségtelenül elkövetett. Néhány eset azonban nem nyújt alapot arra, hogy a vevőközönség előtt felperesnek egész üzleti személyiségét így, általánosságban megbélyegezze az alperes, (vb. 14964/1930.)

Az alkalmazott védelmi eszközöknek arányban kell államok a támadó cselekmény súlyával. A támadást nem szabad olyan drasztikus eszközökkel visszautasítani, amelyek hatványozottan súlyosabb sérelmet okozhatnak a támadónak, mint amilyet a megtámadott szenvedett, vagy szenvedhetett volna. De még ott is, ahol a szembenálló cselekmények között aránytalanság nem forog fenn, vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a jogaiban megtámadott fél nem érhette volna-e el a szükséges eredményt a visszautasítás enyhébb eszközeivel is, mert az alkalmazott eszközök felesleges, túlzott súlyossága ugyancsak az alkalmazónak terhére esik. Itt azonban túl precíz mértéket alkalmazni nem szabad, mert a jogellenesen megtámadott versenytárstól nem kívánható méltányosan, hogy a visszautasítás eszközeit beható mérlegeléssel vizsgálgassa: csak a szembetűnő aránytalanság lehet az, ami terhére róható.

Az alkalmazott eszközök önmagukban véve a jó erkölcsökbe ütközők nem lehetnek, mert a tisztességtelen eszközök a jogos védelem határán kívül esnek. Tisztességtelenek ezek az eszközök, ha pl. a védekezés kapcsán állított tények valótlanok vagy tendenciózus ferdítéseket tartalmaznak a megtámadott javára vagy a támadó terhére.

A jogos védelemre előszeretettel hivatkoznak a mindenkori alperesek, ami azonban sokszor nem egyéb per- taktikai meggondolás alapján utólag megkonstruált ki1. §.