Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
46 Hsánál nem a főnök, hanem a tettes alkalmazott magatartásában rejlő szubjektív szempontok a döntők. Ha tehát az alkalmazott szándékosan cselekedett, iákkor azonos elbírálást eredményez azzal, mintha maga a főnök cselekedett volna szándékosan. De mert szándékos cselekmény elvileg kizárja az ismétlés veszélyének megszűnését, a tárgyalt álláspont már ennélfogva is téves. Gondatlanul, vagy szándékosan cselekvő alperes azzal a kifogással, hogy a cselekmény abbanhagyására a keresetindítás előtt fel nem hívták, sikerrel nem állhat elő, mert a subjektiv vétkesség a legtöredelmesebb megbánás dacára is az ismétlés veszélyének fennforgására enged következtetni. Ami a perköltségek viselésének kérdését illeti, addig az időpontig, amíg a felperes az ismétlés veszélyének kizártságáról meggyőződhetett és ennek folyamányaként módjában állott az abbanhagyási igénnyel keresetét leszállítani, a perköltségek mindenesetre az alperest terhelik. Akivel szemben az ismétlés veszélye annak erkölcsi kizártsága miatt nem állapíttatott meg, kártérítésben nem marasztalható, ami önként következik abból, hogy erkölcsileg csak azzal szemben indokolt ez a következtetés, akit csupán az elkövetés objektiv ténye terhel, márpedig úgy a vagyoni, mint nem vagyoni kár jogalapja a szubjektív vétkesség. Aki a kereset benyújtása előtt a sérelmes cselekmény abbanhagyását perenkívül szorgalmazza, amennyiben ez a lépése sikerre vezetett, abbanhagyást nem igényelhet, mert ezzel a tényével az abbanhagyásnak törvény útján való kikényszerítéséről a megkívánt eredmény bekövetkezésének feltételezése mellett — lemondottnak tekintendő. Az alábbiakban a német doktrína és bírói gyakorlat álláspontját ismertetjük ebben a rendkívüli jelentőségű kérdésben. Baumbach szerint az ismétlés veszélyének fennforgására a következő körülményekből kell következtetni: a) legalább egy tisztességtelen cselekmény elkövetése; b) azonos vagy hasonló cselekmény elkövetése tekinteté Den fennálló objektív aggodalom. A cselekvés móljából, a jogsértőnek akaratából és er1. §•
