Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
A tisztességtelen versenyről szóló törvény szövege
5 Az 1923. évi V. törvénycikk. I. FEJEZET. A tisztességtelen versenyről általában. 1. §. Üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe vagy általában a jó erkölcsbe ütköző módon folytatni. A jelen törvény értelmében erre jogosult, attól, akinek magatartása az előbbi bekezdésbe ütközik (tisztességtelen verseny), az ily magatartás abbanhagyását és szándékosság vagy gondatlanság esetében a kár megtérítését követelheti. Arról, hogy a tisztességtelen versenynek milyen megnyilvánulásait kell büntetni, a III. fejezet rendelkezik. n. FEJEZET. Az üzleti tisztesség szabta korlátoknak egyes fontosabb áthágásai 1. Szédelgő feldicsérés (reklámszédelgés). 2. §. Áru forgalombahozatalánál (ideértve a 30. §-ban meghatározott szolgáltatást is) nem szabad a kelendőség fokozására alkalmas olyan adatokat híresztelni, amelyek a valóságnak meg nem felelnek és megtévesztésre alkalmasak. A valóságnak megfelelő adatot sem szabad úgy híresztelni, hogy annak a szokásos figyelem mellett a valóságnak meg nem felelő értelmet lehessen tulajdonítani. Származási hely. 3. §. Nem esik a 2. §. tilalma alá a forgalomban szokásos módon használt, helyre vagy népre utaló olyan elnevezés vagy megjelölés, amely a köztudatban nem az áru vagy szolgáltatás származási helyének, hanem csupán közismert minőségének feltüntetésére szolgál. Ez a rendelkezés a borok és általában a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek forgalombahozatalánál használható elnevezések tekintetében fennálló törvényes rendelkezéseket nem érinti. 4. §. A jelen törvény 2. §-át alkalmazni kell arra is, aki valamely árut a valóságnak meg nem felelő oly jelzéssel, kiállításban vagy csomagolásban hoz belföldön forgalomba, amely alkalmas arra, hogy külföldön készült áru belföldi árunak, vagy belföldön készült áru külföldi árunak látszatát keltse. Azt a kérdést, hogy az áru ily látszat keltésére alkalmas-e, az áru külső kiállításából nyerhető összbenyomás alapján kell eldönteni, azonban sem az, hogy külföldön készült árut belföldi kereskedő saját nevével vagy védjegyével hoz forgalomba, sem az, hogy belföldön 1.
