Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
IV. Rendeletek
I. À m. kir. kereskedelemügyi miniszternek és a m. kir. igazságügyminiszternek 6.900—1934. I. M. sz. rendelete a tisztességtelen versenyről szóló 1923:V. törvénycikk alapján megalakítandó választott bíróságok szervezetéről és eljárásáról. A tisztességtelen versenyről szóló 1923:V. te. (Tvt.) 44. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük: 1. §. Minden kereskedelmi és iparkamara a tisztességtelen verseny kérdésében felmerült vitákról döntő választott bíróságot létesít. Az ilyen bíróság eljárhat az 1933:XVII. törvénycikknek az üzleti hirdetéseket korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartás esetében is (id. te. 11. §.). E választott bíróság hatáskörébe csak olyan ügyek tartoznak, amelyekben a felperes nem követel kártérítést s ennélfogva a kereset csupán abbanhagyásra irányul. Az első bekezdésben említett bíróság felett a közvetlen felügyeletet annak a kir. törvényszéknek az elnöke gyakorolja, amelynek területén a kamara székhelye van. A felsőbb felügyeleti hatóságok tekintetében az 1891:XV1I. te. 2. és 3. §-a megfelelően alkalmazandó. 2. §. A választott bírósági eljárásra kizárólag annak a kamarának a választott bírósága illetékes, amelynek kerületében az alperes üzleti telepe vagy ilyennek nemlétében lakóhelye van. Ha az alperesnek belföldön sem üzleti telepe, sem lakóhelye nincs, a választott bírósági eljárásra kizárólag annak a kamarának a választott bírósága illetékes, amelynek kerületében az alperes állandóan tartózkodik; ha pedig az alperesnek belföldön állandó tartózkodási helye sincs, melynek kerületében a cselekményt elkövették. 3. §. A választott bíróság az egyes ügyekben elnökből és két választott bíróból alakul. Tényleges szolgálatban álló kir. ítélőbírót a választott bíróság tagjává választani nem lehet. A kamara szabályzata kimondhatja, hogy a választott bíróság tagja csak a kamara választott bíráinak névsorába felvett egyén lehessen és szabályozhatja, hogy a névsorba felvettek közül az egyes ügyben eljárásra hivatott döntőbírósági tagok meghatározása milyen módon történjék. A kamarai szabályzat érvényességéhez az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges. Az ilyen szabályzat nem hatályos arra a félre, aki sem nem kereskedő, sem nem iparos, vagy kereskedő vagy iparos ugyan, de üzleti telepe nem a kamara kerületében van, az ilyen fél tehát a választott bíróság egy tagját szabadon választja. Ilyen szabályzat hiányában a választott bíróság a felek 23
