Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

III. Vegyes átmeneti és zárórendelkezések

346

44. §.

1. hogy az ítélet a törvény szerint meg nem engedett cselekményre kötelez, vagy rendelkező részében érthetetlen.

Meg nem engedett cselekmény általában a bűncselekmény, vagy kihágás, de az is, mely a jóerkölcsök, illetve az üzleti tisztesség követelményeinek sérelme. Az ítélet, amely bíróilag nem érvényesíthető szerződés (pl. kartell-szerződés) kijátszásának abbanhagyására kötelez, nem minősíthető olyannak, amely meg nem engedett cselekményre kötelez. De ilyen az, amely pl. a tvt. 8. §-a alapján a cégszöveg olyan változtatását rendelné el, amely harmadik versenytárssal szemben volna bitorlásnak minősíthető.

Érthetetlen az ítélet rendelkező része, ha világos értelme meg nem állapítható, vagy ha két-, illetve többértelmű. De semmi esetre sem az, mert a támadó szerint „nem lehet józan ésszel megérteni, hogyan keletkezhetett az adott tényállás alapján ilyen ítélet“;

2. hogy olyan fél, akinek perbeli cselekvőképessége nem volt, az eljárásban nem törvényes képviselője által vett részt.

Nem csupán az a fél élhet érvénytelenítési keresettel, akinek törvényes képviselőjét mellőzték, hanem az ellenfél is. Ugyanez vonatkozik arra az érvénytelenségi okra is, hogy

3. valamely fél nevében harmadik személy meghatalmazás nélkül járt el;

4. hogy az ítélet hozatalában olyan bíró vett részt, aki az eljárás során hivatali kötelességét valamely féllel szemben büntető törvénybe ütköző módon megszegte.

Ezt az érvénytelenségi okot jogerős büntető ítéletnek kell megállapítania, addig tehát az eljárás felfüggesztésének van helye. Fegyelmi hatóság ítélete ilyen büntető ítéletnek nem tekinthető;

5. hogy a fél ellenfelének, vagy másoknak törvénybe ütköző cselekménye miatt lett pervesztessé;

E kifejezésen is büntető törvénybe ütköző cselekmény értendő és itt is jogerős marasztaló ítélet az előfeltétele az érvénytelenségi ok megállapításának. Itt is a per felfüggesztésének van tehát helye.

Az ellenfél büntetőtörvénybe ütköző cselekménye okozza pl. a pervesztést hamis eskü vagy az általa elkövetett okirat-