Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

III. Vegyes átmeneti és zárórendelkezések

44. §.

341

egyezség, perköltség megítélésének és mennyiségének kérdése, mind az ügy érdemére tartozó körülmények s így sem felfo- lyamodás, sem érvénytelenítési per tárgyát nem képezhetik. <Bp. T. IV. 13079—930.)

A felfolyamodási és érvénytelenségi okokat a 6900/1934. I. M. számú rendelet 13. és 14. §§-ai tartalmazzák.

A 13. §. szerint felfolyamodási okok:

1. hogy a választott bíróságnak nem volt hatásköre vagy illetékessége;

Az illetékesség kérdéséről fent részletesen megemlékeztünk.

Hatáskör hiánya miatt nem hatálytalanítható az ítélet azon az alapon, hogy a vb. olyan cselekmény abbanhagyására kötelezte az alperest, amelynek elbírálására nem volt hatásköre, — feltéve, hogy azt a cselekményt a bíróság tv.-nek minősítette. Így azon az alapon, hogy az iparhatóság az alperesnek gyári iparigazolványt nem adott, nem vitathatja az alperes, hogy a vb.-nak hatásköre nem terjedt ki annak megállapítására, hogy alperes a gyár toldatot jogellenesen használta. Abból, hogy 13. §. 1. pontja felfolyamodást csak arra az esetre enged, ha a vb.-nak nem volt hatásköre, következik, hogy a hatáskör hiányát kimondó vb.-i ítélet felfolyamodással nem támadható meg. (Bp. T. IV. 4571/1929.) A vb. hatásköre csak olyan ügyekre terjed ki, amelyekben a felperes nem követel kártérítést. Ha azonban a felperes keresete csak abbanhagyásra irányul, a kártérítési igényét pedig csupán fenntartotta, a vb. nem lépte túl hatáskörét. (Bp. T. IV. 13.079—1930.)

2. Hogy a választott bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy határozatát nem szabályszerűen hozta;

Nem szabályszerűen alakult a vál. bíróság, ha tagjai nem jurytagok, elnöke nemaz e célra az igazságügyminiszter által kijelölt listából választatott; ha valamely vbíró nem járult hozzá az ügyben elnökölt bíró személyéhez. Nem szabályszerűen hozta a bíróság a határozatát, ha a választott bírák szavazategyenlősége dacára az elnök más határozatot hirdetett ki. A határozatok kihirdetése nem azonos a határozat meghozatalával, ennélfogva a határozathozatal szabályszerűsége azon a címen, hogy a határozat kikézbesítése hiányosan történt, felfolyamodással sikeresen meg nem támadható. Nem a határozat, ha-