Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
147 nek praktikus célja az, hogy így a külföldi vállalatnak a belföldibe kapcsolódó állandó érdekeltségét s így a cégszövegben való szereplésének indokoltságát kidomborítsák. Ezt a licencia-díjat azután a legkülönbözőbb címekbe burkolják (haszon- részesedés, forgalmi jutalék, stb.). Az így létesült cégszöveg minősítés tekintetében semmiben sem különbözik a fentebb tárgyaltaktól, mert az a körülmény, hogy a jogosítottól szerződésileg szerezte meg a tettes a céghasználati engedélyt, figyelembe nem jöhet azon általános érvényű jogelvnél fogva, hogy a tisztességtelen versenycselekmények (amilyen a megtévesztő álcég használata is), minden szerződési jogosítvány ellenére abbanhagyandók. Az Rg. egyik ítélete a következő érdekes esetet döntötte el. A felperes hosszú évek óta „Adler keményítő“ néven hoz árut forgalomba. Javára egy sasnak a képe, keményítő árukkal kapcsolatosan védjegyként be is van lajstromozva. Az alperes, valakit, akinek egyetlen tőkéje az, hogy „Adler“-nek hívják, felvett cégébe és azóta szintén „Adler keményítőt“ hoz forgalomba. Azzal az indokolással, hogy ez az áru jelzés az érdekelt forgalmi körökben, mint a felperes vállalatának ismertető jele van elterjedve, és pedig annyira, hogy az alperesnek is tudnia kellett arról, a Rg. az „Adler“ szó használatától az alperest teljesen eltiltotta. Az sem változtat a helyzeten, ha valaki, harmadik személy, egy ilyen céget a tettestől a legtisztességesebben és teljes jóhiszeműséggel megszerez, mert ezáltal a céghasználat még jogossá nem válik, hiszen a megtévesztés folytatólagosan tart, márpedig a tisztességtelen versenycselekmény folytatásának objektív ténye is kellő alapot nyújt az abban- hagyásra való kötelezésre, (ld. még Johann Maria Farina esetet 87. oldal.) Az álcégek más jogsértőkkel szemben, cégszövegük tekintetében semmiféle oltalmat nem élveznek, mert az a cég, amely jogi értelemben véve nem létezik, oltalomban sem részesíthető. Azonos hangzású szövegek esetén is elkövethető álcég használatával a visszaélés. Ilyen cégek ugyanis ha párhuzamosan szerepelnek hosszú idő óta, a forgalomban már megtudják őket egymástól különböztetni, mert pl. az egyik cégszövegben, a felperesében a társasviszonyra utaló ilyen toldat szerepel „és Társa“ vagy „Testvére“. Ha azután az alperes színleg egy társat léptet cégébe, vagy testvérével köt ugyanígy társasszerződést, csak azért, hogy az „és Társa, vagy 10* __________
