Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész

141 egy darab Nougat.“ A kir. ítélőtábla annak vizsgálata nélkül marasztalta el az alperest, hogy a 10 fillérért kap-e teljes el­lenértéket a vevő, mert a tisztességtelenséget már az az egy körülmény is megállapítja, hogy az alperes a versenycél szol­gálatába oda nem tartozó eszközt állított. 18. Bűncselekmények, kihágások. Bizonyos körülmények között a bűncselekmények és kihá­gások is mint versenycselekmények nyernek elbírálást. Nem minden cselekmény tisztességtelen, amit a törvény tilt, de azzá lehet a cselekmény természete vagy külső körülményei foly­tán (K. IV. 6042—1931.). A büntető vagy kihágási törvények tilalma alá eső és egyéb cselekmények útján megvalósított tisz­tességtelen verseny között általában az a különbség, hogy míg az utóbbiak körében egyetlen cselekmény is elég a tisztességte­len versenyzés megállapításához, előbbiek rendszerint csak ak­kor minősülnek így, ha a tettesnek már mintegy üzleti rendsze­révé, kalkulációjánál figyelembe vett tényezővé váltak. Ez azonban nem zárja ki, hogy az egyszeri törvénysértés is tisz­tességtelen versenyként bíráltassék el, mert hiszen könnyen le­hetséges, hogy olyan kísérőkörülmények között, tehát olyan módon és célzattal történik, amelyeknek folytán az üzleti jó­erkölcsök sérelme is megállapítható, aminthogy az is elképzel­hető, hogy egy állandó törvénysértés sem meríti ki a tilos ver­senycselekmény kritériumait. Az a körülmény pl., hogy valaki az ipartörvény megszabta előfeltételek nélkül folytat valamely ipart, maga után vonhat iparrendészeti eljárást, de verseny­jogi szempontból közömbös és magánjogi kárigényre sem ad jogos alapot. (K. IV. 2528—1932.) De még az sem ütközik a Tvt.-be, mert tisztán az iparrendészet körébe eső kérdés, ha valaki képesítéshez kötött ipart erre jogosító iparigazolvány nélkül üz, pl. a ruhakereskedő, ha jo^osulalanul foglalkozik szabóiparral. (K. IV. 8621—1931.) Természetesen egészen más jogi helyzet áll elő, ha valaki, anélkül, hogy a szükséges képesítéssel rendelkeznék, nemcsak az ezen ipar körébe eső munkát végzi el, de magát képesítéssel bíró iparosnak is híreszteli és ezáltal a közönséget megtéveszti. Vannak viszont olyan kihágások, amelyek a közérdek magasabb szempontjából tisztességtelen versenynek minősül­nek, így pl. nemcsak kihágást, de tisztességtelen versenyt is követ el az, aki a mesterségesen készített kénes kádfürdőt gyógyfürdő gyanánt hirdeti és pedig annak dacára, hogy e fürdők gyógyítóhatásának lehetősége fennforog, mert ez az

Next

/
Thumbnails
Contents