Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
141 egy darab Nougat.“ A kir. ítélőtábla annak vizsgálata nélkül marasztalta el az alperest, hogy a 10 fillérért kap-e teljes ellenértéket a vevő, mert a tisztességtelenséget már az az egy körülmény is megállapítja, hogy az alperes a versenycél szolgálatába oda nem tartozó eszközt állított. 18. Bűncselekmények, kihágások. Bizonyos körülmények között a bűncselekmények és kihágások is mint versenycselekmények nyernek elbírálást. Nem minden cselekmény tisztességtelen, amit a törvény tilt, de azzá lehet a cselekmény természete vagy külső körülményei folytán (K. IV. 6042—1931.). A büntető vagy kihágási törvények tilalma alá eső és egyéb cselekmények útján megvalósított tisztességtelen verseny között általában az a különbség, hogy míg az utóbbiak körében egyetlen cselekmény is elég a tisztességtelen versenyzés megállapításához, előbbiek rendszerint csak akkor minősülnek így, ha a tettesnek már mintegy üzleti rendszerévé, kalkulációjánál figyelembe vett tényezővé váltak. Ez azonban nem zárja ki, hogy az egyszeri törvénysértés is tisztességtelen versenyként bíráltassék el, mert hiszen könnyen lehetséges, hogy olyan kísérőkörülmények között, tehát olyan módon és célzattal történik, amelyeknek folytán az üzleti jóerkölcsök sérelme is megállapítható, aminthogy az is elképzelhető, hogy egy állandó törvénysértés sem meríti ki a tilos versenycselekmény kritériumait. Az a körülmény pl., hogy valaki az ipartörvény megszabta előfeltételek nélkül folytat valamely ipart, maga után vonhat iparrendészeti eljárást, de versenyjogi szempontból közömbös és magánjogi kárigényre sem ad jogos alapot. (K. IV. 2528—1932.) De még az sem ütközik a Tvt.-be, mert tisztán az iparrendészet körébe eső kérdés, ha valaki képesítéshez kötött ipart erre jogosító iparigazolvány nélkül üz, pl. a ruhakereskedő, ha jo^osulalanul foglalkozik szabóiparral. (K. IV. 8621—1931.) Természetesen egészen más jogi helyzet áll elő, ha valaki, anélkül, hogy a szükséges képesítéssel rendelkeznék, nemcsak az ezen ipar körébe eső munkát végzi el, de magát képesítéssel bíró iparosnak is híreszteli és ezáltal a közönséget megtéveszti. Vannak viszont olyan kihágások, amelyek a közérdek magasabb szempontjából tisztességtelen versenynek minősülnek, így pl. nemcsak kihágást, de tisztességtelen versenyt is követ el az, aki a mesterségesen készített kénes kádfürdőt gyógyfürdő gyanánt hirdeti és pedig annak dacára, hogy e fürdők gyógyítóhatásának lehetősége fennforog, mert ez az
