Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
A tisztességtelen versenyről szóló törvény szövege
15 A zárlatot az ellenfél kérelmére fel kell oldani, ha a zárlatot kérő fél a zárlatot rendelő végzés kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt sem keresetlevelet nem ad be, sem feljelentést nem tesz. A feloldási kérelem felett hozott határozat ellen egyfokú félfogadásnak van helye, amelynek a feloldásra halasztó hatálya van. Egyebekben a végrehajtási zárlatra fennálló szabályokat kell a jelen törvény alapján elrendelt zárlatra megfelelően alkalmazni. 43. §. A kereskedelmi és iparkamarák a 24. §. 2. bekezdésében, a 32. §. 2. bekezdésében és a 40. §-ban nekik biztosított jogok érvényesítése és reájuk bízott feladatok ellátása érdekében külön szervet létesítenek. E szerv összetételéről és ügyrendjéről a kamara szabályzatot alkot, amelynek érvényességéhez a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges. 44. §. A kereskedelmi és iparkamarák a tisztességtelen verseny kérdésében felmerült viták felett döntő választott bíróságokat létesítenek. E választott bíróság hatásköre csak olyan ügyekre terjed ki, amelyekben a felperes nem követel kártérítést és ennélfogva a kereset csupán abbanhagyásra irányul. A felperes az ilyen ügyben keresetét szabad választása szerint akár az illetékes törvényszékhez (38. §. 2. és 3 bekezdés), akár e választott bírósághoz adhatja be. A választott bíróság ítélete ellen közlésétől számított három nap alatt felfolyamodásnak van helye ahhoz a kir. ítélőtáblához, amelynek területén a kereskedelemi és iparkamara székhelye van. A végrehajtás elrendelése iránt a kérelmet a választott bíróságnál kell előterjeszteni, amely az iratokat a végrehajtás tárgyában való határozás végett ahhoz a kir. járásbírósághoz teszi át, amely a 38. §. 2. és 3. bekezdése alapján illetékes. A választott bíróság szervezetét, eljárását és ügyrendjét a kereskedelemügyi miniszter és az igazságügyminiszter rendelettel szabályozzák. 45. §. Az 1875. évi XXXVII. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi törvény, úgyszintén a védjegyek oltalmáról intézkedő 1890. évi II., 1895. évi XLI., 1913. évi XII. és 1921. évi XXII., valamint a csomagokban árult cikkek mennyiségtartalmának helyes megjelöléséről szóló 1893. évi XXXIV. törvénycikkek rendelkezéseit a jelen törvény nem érinti. 46. §. A jelen törvény életbelépésével a fennálló törvényeknek, rendeleteknek és szabályoknak a jelen törvény rendelkezéseivel ellenkező és kifejezetten fenn nem tartott rendelkezései, nevezetesen az 1884. évi XVII. törvénycikknek 58. §-a, továbbá ugyané törvénycikk 157. §-ának d) pontja és 158. §-a d) pontjának az árusítás igazolvány nélkül való megkezdésére vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. 47. §. A jelen törvény rendelkezései a tisztességtelen versenynek minősülő azokra a cselekményekre is alkalmazandók, amelyeket e törvény megfelelő rendelkezéseinek életbelépése előtt kezdtek meg,
