Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
1. §. 125 nyekre alkalmazott új minták készítői az utánzás ellen törvényes oltalomban csak akkor részesülnek, ha mintájuk kizárólagos felhasználási jogát a mintaoltalmi rendelet értelmében a minta letételével biztosították (és természetesen csak ezen rendelet alapján!), Nem részesülhet a felperes cég mintája a szerzői jog oltalmában sem, mert ebben e részben csak a képzőművészeti alkotások részesülnek, a közönséges használatra szolgáló kartonszövetnek, közönségesen ismert virágalakzatból szerkesztett mintája azonhan művészi alkotásnak nem tekinthető. Ily körülmények között a felperes kérelme sikerre csak akkor vezethetett volna, ha tárgyi adatokkal támogatta volna arra vonatkozó tényállításait, hogy az alperes rendszeresen él azzal a célzattal, hogy utánozza felperes mintáit, hogy így annak vevőközönségét megtévessze és a maga részére megszerezze. (Bp. T. 5575— 1926.) Az itt közölt ítéletekből önként következik, hogy amennyiben magának az árunak állaga bizonyos jellegzetességeket tüntet fel, pl. egy színkombinációt, egy sajátos, indi- vidualizálásra alkalmas megkapó, formai kiképzést, tekintet nélkül arra, hogy van-e vagy lehetne-e ez mintaoltalomnak is tárgya, a Tvt. alapján védelemben részesül ezen jellegzetes tényezők utánzásával szemben. Semmiesetre sem részesülhet e törvény alapján oltalomban egymagában egv olyan műszaki megoldási mód, amelyet a gyakorlati élet fejlődése nem nélkülözhet. Pl. az autók áramvonalas karosszériája, amely technikai célt, a levegő ellenállásának könnyebb legyőzését segíti elő. Az 1. § tilalma alatt álló utánzás egy következő válfaja a versenytársaknak az az, eljárása, hogy idegen szakmabeli vállalat reprezentáns cég- vagy árunevét állítják saját vállalatuk szolgálatába és eként az előbbieknek presztízsét használják fel saját hírnevük gyarapítására. A 9. § csak versenyvállalatok árujeleit, a 7. és, 8. §. csak versenyvállalatok nevét, cégét és vállalat jelzőit részesíti oltalomban és így itt, ahol nem versenytársak — hanem teljesen idegen szakmabeliek érdekei ütköznek össze — ugyancsak az 1. § kisegítő oltalmára van szükség. így pl. a, német bíróságok eltiltottak egy harisnyagyárat, hogy a „4711“ jelzést alkalmazza, mert ez az ugyanilyen jelzés alatt forgalombahozott kölnivíz termelőjének érdekeit sérti, a gummigyárat, hogy „Elida“ áru-
