Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
106 Ha valamely üzlethelyiségben, a volt üzlettársat keresve, kíván egy vevő ügyletet kötni és anélkül beszéli rá az üzletben bennmaradt üzlettárs az ügyletnek vele való létesítésére, hogy felvilágosítaná a tényleges helyzetről, vagyis arról, hogy & keresett személy az üzlettől megvált: az ilyen magatartás megtévesztő voltánál fogva tisztességtelen versenynek minősül. (K. IV. 3388—1929.) De az sem befolyásolja a cselekmény minősítését, ha a kereskedő megtévesztés céljából cselekvőig egyáltalán fel sem lép is, hanem csupán passzív magatartásával egyszerűen meghagyja a vevőt abban a felismerhető tévedésben, hogy az általa szándékolttal köt ügyletet. Természetes, hogy ha a vevő kellő felvilágosítás után spontán kijelenti, hogy ő nem ragaszkodik a keresett versenytárs személyéhez, kiszolgálása semmiféle erkölcsi akadályba nem ütközik. De ugyanide sorolhatjuk azt az eljárst is, amidőn valaki a kért áru helyett, felvilágosítás nélkül, idegen árut szolgáltat ki, mert ennek a cselekménynek versenyhatása sem egyéb, mint a kért árut előállító üzem vevőinek tisztességtelen módon más áru vevőiül való megszerzése. Ugyanígy: idegen gyár mintája alapján kiválasztott áru helyett más áru szállítása. (K. IV. 4415—1930.) Nem szabad vevőket tolakodó módon szerezni. Fokozza a magatartásának tolakodó jellegét, ha a kereskedő a vevő elé jállya, sőt esetleg belékarolva, annak szabad akaratelhatározását befolyásolja (Vb. 19.536—1930.), vagy valamely üzlet előtt elhaladó feleket az uccán elfog, s az üzletbe csalogat; ha a főváros terein és uccáin lefényképezett járókelőkre olyan nyomtatott felhívásokat erőszakol, amelyek fényképészüzemének helyét és a fénykép árát közlik, mert bár valamely iparnak az uccán való folytatása nem tisztességtelen verseny, de azzá válik, ha az a járókelők megszólításával történik. (K. 2516—1933.) A vevőfogdosás itt tárgyalt tiltó szabályai nem csupán az üzlethelyiséggel rendelkező, hanem a piaci árusokra is vonatkoznak, mert habár .a nyilt vásári piacon sátorokban árusító kereskedőkre és iparosokra nem alkalmazhatók kivétel nélkül az üzleti szabad versenynek azok a korlátozásai, amelyek az állandó zárt üzlethelyiségekkel bíró kereskedőkre és iparosokra a verseny tisztessége szempontjából kötelezők,
