Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
103 5. A versenytilalom kijátszása. A versenytilalom kikötése a kereskedőnek azt a kereskedelmi érdekét szolgálja, hogy üzletének boldogulását megvédje azzal szemben, aki vevőkörét s üzleti titkait ismerve, vevőinek elhódításával, vagy üzleti titkainak fölhasználásával üzletének ártalmára lehet. (K. IY. 2719—1934.) Aki a versenytilalomra vonatkozó megálladás megszegésével folytat üzleti versenyt, annak eljárása, mint általában a szerződésszegésnek verseny céljára való kihasználása, a tvt. 1. §-ának tilalmába ütközik. (K* IV. 2025—1934.) A versenyszabadság korlátozása azonban a bírói gyakorlat szerint csupán bizonyos időbeli és helyi határokon belül köthető ki érvényesen. Nem lehet helye tehát a szerződésben körülhatárolt versenytilalom kiterjesztő magyarázatának és ennek révén annak sem, hogy a szerződésben tilosnak jelzett területeken kívül folytatott versenyző tevékenység általában szerződésszegésnek minősíttessék (K. IV. 5912—1929.), mert abból, hogy minden versenytilalom az egyik szerződő fél gazdasági szabadságát kivételesen korlátozza... következik, hogy az ilyen tilalmat, ha terjedelme vitássá válik, nem kiterjesztő- leg, hanem megszorítólag kell értelmezni. (K. IV. 556—935.) Egyebekben a versenytilalmi nyilatkozatot abban az értelemben kell venni, amint azt annak, akihez intézték, a fennálló körülmények között az élet felfogása szerint érteni kell. (K. IV. 2169—933.) Ebből a jogelvből folyik, hogy a versenytilalmi kikötés, amelynek időpontja közelebbről megállapítva nincsen, joghatállyal nem bírhat, mert pl. a munkavállaló nem kényszeríthető arra, hogy tanult iparát ne folytassa, s a mai súlyos gazdasági viszonyok között új gazdasági területeken keressen elhelyezkedést (vb. 23.724—1930). A versenytilalmi kikötés feltétele tehát az, hogy időbeli és térbeli határok között mozogjon és a kötelezett alkalmazottnak a megélhetését és boldogulását méltánytalanul ne gátolja. Az ilyen feltételek mellett létesült versenytilalmi kikötés hatályosságát rendszerint még az sem érinti, hogy a munkaadó utóbb a szolgálati viszonyt minden különösebb indokolás nélkül megszüntette. (K. IV. 2719—1934.) Nem vét azonban a versenytilalom ellen az az ipari vállalat, amelynek egy gépalkatrész-modelljét és rajzait a megrendelő azzal a kikötéssel adja át, hogy azokat más célra felhasználni
