Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.
100 Az 1895 : XXXVII. t.-c. 2| S által való előállításra alkalmas módon világosan és tökéletesen kell kitünniök. (32. §.) A szabadalmi leírás hézagai, véletlenül kifelejtett, vagy szándékosan eltitkolt fontos adatok a szabadalmat megtámadhatóvá teszik. Rációja ennek a törvényhozónak az az intenciója, hogy oltalomban csakis azok a találmányok részesüljenek, amelyek azután megszűnésükkor minden akadály nélkül vállhassanak az illető szakma fejlesztésére szolgáló közkincscsé. Eltitkolt részletek megakadályozzák a közkincscsé válást és a szabadalom fennállásának a törvényben megszabott maximális 15 évi időtartamát mintegy önkényesen meghosszabbítanák, miért is az ily találmányok érdemtelenek a szabadalmi oltalomra s ha valamely lényeges részüknek hiánya kiderül, a szabadalom megsemmisíthető. A megsemmisítés sohasem hivatalból, hanem mindenkor csakis magáninditványra (keresettel) történhetik. A megsemmisített szabadalom olybá tekintendő, mintha sohasem adatott volna meg, mig a díjfizetés elmaradása folytán idő előtt megszűnt, vagy a megvont szabadalom érvénytelenítése időpontjáig érvényben álló szabadalomnak tekintendő. Ha tehát valamely szabadalom megsemmisittetik, az annak alapján indított bitorlási perben terheltet fel kell menteni, vagy a már elmarasztalt terhelt részéről fizetett kártérítést a megsemmisített szabadalom tulajdonosa visszafizetni tartozik, erre a bitorlás miatt elítéltek a büntetőper ujrafelvételével kényszeríthetik. 22. §. 22. §. Mihelyt a szabadalom megszűnés, megvonás vagy megsemmisítés következtében érvényét vesztette, a találmány köztulajdonná válik és a fennálló törvények és szabályok keretében mindenki által szabadon használható, feltéve, hogy ugyanazon találmányra adott más szabadalom e használatnak útját nem állja. Az érvényét Vesztett szabadalom nem léphet többé hatályba.
