Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.

84

Az 1895 : XXXVII. t.-c.

|j S heti, lemondhat róla stb. Azonban a bérbeadás (gyakor- latbavétel, vagy használat engedélyezése) csakis a társ- tulajdonosok egyező akarata esetén történhetik meg, mivel máskép könnyen bekövetkezhetnék az az eset is, hogy a társtulajdonosok egyike és pedig esetleg épen az, akinek a legkisebb részesedése van a szabadalomban, gyakorlatbavételi engedélyt osztogatna boldognak-boldog- talannak és evvel illuzióriussá tehetné tulajdonostársai szabadalom-részének értékét.

12. §. 12. §.

A szabadalom hatálytalan azzal szemben, aki a találmányt, amelyre másnak szabadalom engedélyeztetett, már azelőtt, mielőtt az utóbbi találmányát bejelentette volna, a magyar korona országai területén szabadalmi oltalom nélkül használta vagy a felhasználásra szükséges berendezést létesített.

Ily régibb jogosult a találmányt saját üzletének céljaira saját vagy idegen műhelyben használhatja ugyan, de jogosítványát csak saját üzletével együtt ruházhatja át.

Az előhasználónak joga és az előhasználatnak kérdése sok vitára adott alkalmat úgy nálunk, mint a külföldön. Ezt a jogát az előző használó a szabadalomtulajdonos részéről ellene esetleg indított bitorlási perben kifogásként használhatja, vagy pedig a kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság által állapíttathatja meg. Erről az 59. §. szól, melynek világos rendelkezése szerint mindazon vitás kérdés, melyet e törvény a szabadalmi hatóságok hatáskörébe nem utal, az illetékes törvényszék, mint kereskedelmi bíróság elé tartozik.

Megállapitási kérelemmel (57. §.) ez a kérdés nem tisztázható, mert ez csak a szabadalom tárgyával nem azonos tárgyra, vagy eljárásra alkalmas. Szintúgy nem állapíttatható meg az előző használó joga a szabadalom bejelentése elleni felszólalás keretében.