Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Bevezetés

BEVEZETÉS. A SZABADALMI OLTALOM KIFEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE. Régi időkbe nyúlik vissza a szabadalom törté­nete. Fejedelmi vagy kormánykegy jutalmazott egyes személyeket, egyes családokat, céheket, egyes váro­sokat, sőt tartományokat különféle kiváltságok, privi­légiumok adományozásával. így kapott pl. a német­római birodalomban a Thurn-Taxis család a posta­üzletre privilégiumot, nálunk nemesi családok vám- mentességet, egyes községek vásártartási jogot stb. A monda szerint I. Lipót a Bécset ostromló törökök támadását kikémlelő pékmestert jutalmazta meg avval a privilégiummal, hogy félholdra emlékeztető süte­ményt, kiflit készithessen. Egy másik pékmester pedig a keresztre emlékeztető alakkal biró perec készítésére nyert kizárólagos privilégiumot. Az első ismert szabadalomlevelet I. Jakab angol király adta 1617-ben Rathbone Áronnak földmérésre. A második szabadalmat ugyanez a király Hillyard Miklósnak adta a király arcképeinek festésére és árusitására. A szabadalomlevél kifejezetten megengedi a tulajdonosnak, hogy minden utánzót karhatalommal kényszerithessen a bitorlás abbahagyására. Ezeket követte magas állású férfiaknak adott különféle privi­légium, amit a király kedvenc embereinek lépten- nyomon adományozott, mígnem a parlament meg- sokalta és tiltakozott a királyi prerogativának ezen

Next

/
Thumbnails
Contents