Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Általános rész - A szabadalom megvonása és megsemmisitése

A SZABADALOM MEGVONÁSA1 ÉS MEGSEMMISÍTÉSE.2

A legtöbb állam szabadalmi törvénye az általa adott szabadalmaknak bizonyos határidőn belül belföldön való gyakorlatbavételét követeli meg. Aki ezt elmulasztja, annak szabadalma ellen megvonási pert lehet indítani, mit egyik-másik ország (pl. Nagybritannia) kérlelhetetlen szigorral folytat le s ha a gyakoriatbavétel elmaradása beigazolást nyer, a szabadalmat megvonja. E megvonásnak visszaható ereje nincsen, az ex n u n c hat, ellentétben a szabadalom megsemmisitésnek ex t u n c hatásától. A megsemmisítés előfeltétele ugyanis az a körülmény, hogy a megtámadott szabadalom bejelentése idején ne lett legyen ismeretlen, vagy hogy a megsemmisítést kérő legyen a szabadalom tárgyának feltalálója, vagy annak jogutódja. Megsemmisítés és megvonás iránti keresetek a szabadalmi hatósághoz (nálunk a szabadalmi hivatal bírói osztályához) intézendők egygyel több példányban, mint a mennyi a szabadalomtulajdonosok száma. A per iratváltással (nálunk a kereskedelmi rendes eljárás szerint, az uj polgári perrendtartásnak 1914. szeptemberére szándékolt életbeléptetésével a törvényszéki eljárás szabályai szerint) folyik és a benne hozott ítélet ellen jogorvoslattal lehet élni (nálunk a szabadalmi tanácshoz), mely a szabadalom sorsa felett véglegesen dönt.

Néhol, (pl. Németországban) a szabadalom meg" semmisítése iránt csak a fennállás első szakában (Németországban az első öt esztendőben) indítható újdonság- hiányára alapított per. Nálunk azonban a szabadalom

1 németül : Zurücknahme; franciául : soustraction; angolul : revocation.

2 németül : Vernichtung; franciául : annulation; angolul : annulmentA szabadalom megvonása és megsemmisitése. 55