Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Általános rész - A szabadalmak megjelölése
51 földön való gyakorlatbavétele elmulasztása esetén bárki jogositva van a szabadalom megvonását indítványozni. Franciaország még azt sem engedi meg, hogy valamely francia szabadalom tárgyát külföldről importálják ; egyes indokolt esetekben a francia kereskedelmi minister adhat erre engedélyt. A gyakorlatbavételi kötelesség nem jelenti azt, hogy a szabadalomtulajdonos maga köteles szabadalmait minden egyes államban gyakorlatba venni, megfelelhet eme kötelességének avval is, ha szabadalmának használatára az egyes országokban engedélyt (licenciát) ad, vagy egyes szabadalmait az illető országban teleppel bíróknak eladja. A SZABADALMAK MEGJELÖLÉSE. A szabadalmazott tárgyak ebbeli minőségének feltüntetése általában szokásos, sőt némely országban kifejezetten kötelező ; ellenben szabadalmi oltalom alatt nem álló tárgyaknak, vagy megszűnt szabadalmaknak oly jelzéssel való ellátása, amely azt a látszatot keltheti, mintha az illető tárgy szabadalmi oltalom alatt állana, mindenütt szigorúan tilos. Magyarországon az 1884 : XVII. t.-c. (ipartörvény) 58. §-a a következőkép rendelkezik : „Egy iparos, vagy kereskedő sem használhat cégén, nyomtatványain, vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, melyek a tényleges üzleti viszonyoknak vagy a valóságnak meg nem felelnek.“ A szabadalmak nem jogositják fel a tulajdonost az illető országok címereinek használatára sem. A magyar cimert csak udvari szállítók, vagy azok a vállalatok használhatják, amelyeknek ezt az 1883 : XVIII. t.-c. alapján a ministerelnök külön megengedte. A szabadalmak, illetőleg szabadalmazott tárgyak 4* A szabadalmak megjelölése.