Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Általános rész - Szabadalmazási rendszerek

32 Általános rész. vezték a szabadalmi ügyvivők1 intézményét, mely a letelt évtizedek alatt mindenütt bevált. A szabadalmi ügyvivő hatásköre az ügyvédéhez hasonló, avval a különbséggel, hogy műszaki előképzett­séghez (műegyetemi mérnöki oklevél bírásához) van kötve. A szabadalmi ügyvivő ezenkívül a bel- és kül­földi szabadalmi- és védjegyjogból külön szakvizsgát is tartozik tenni és a szabadalmi hatóság főnöke előtt hivatalos esküt tesz, mire a neve a szabadalmi ügyvivők hivatalos jegyzékébe vezettetik be. E névjegyzékbe be nem nevezett személyek magukat sem szabadalmi ügy­vivőknek nem nevezhetik, sem azok hatáskörét el nem láthatják. A szabadalmi ügyvivőktől jól megkülönböz- tetendők és gondosan elkerülendők a szabadalmi irodák (vagy szabadalom értékesitő irodák) elnevezés alatt szereplő zugirodák, melyeknek tulajdonosai sem előkép­zettség, sem erkölcsi megbízhatóság tekintetében nem elégíthetik ki a feltalálók érdekeit, sőt avatatlan kontár munkájukkal azt egyenesen veszélyeztetik. Ezek ugyanis semmiféle qualifikációval nem rendelkezvén, képtelenek a szabadalmat helyesen kidolgozni, amire egyébként jogosítva sincsenek. Klienseiket különben úgyszólván kivétel nélkül az értékesítés ígéretével csábitják magukhoz, amire azután egyetlen komoly lépést sem tesznek, lévén céljuk ennek az ürügynek felhasználásával a tájékozatlan közönség félrevezetése és ügyvivői tevékenységre való megbízás nyerése. Jogosultak a képviseletre az ügyvédek is, akik azonban a szabadalmi bejelentések helyes kidolgozá­sához nélkülözhetetlen műszaki ismeretekkel nem ren­delkeznek s ezért szabadalmi ügyekkel csak elvétve foglalkoznak. 1 németül : Patentanwalt; franciául : avoué de brevets; angolul : Patent Attorney.

Next

/
Thumbnails
Contents