Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Általános rész - Szabadalmazási rendszerek
28 Általános rész. talmaz többet, mint az eredeti bejelentés, a bizonylathoz az eredeti bejelentés leirásának és rajzának hiteles másolata is csatolandó. Magyar honos külföldi szabadalmi bejelentése alapján elsőbbséget nem igényelhet Magyarországon, csak az esetben, ha külföldön (valamely Unió-államban) is van telepe. Egy szabadalom különböző részének némely államban több (egymás eltérő dátumu) elsőbbsége is lehet, több államban (és köztük Magyarországon is) azonban egy szabadalomnak csak egyetlen egységes elsőbbséget állapítanak meg. Teljesen téves sokaknak az a felfogása, mintha az Unió-szerződés, vagy a külön magyar-osztrák szerződés a magyar szabadalmi bejentés alapján a többi szerződő államban egy évi ideiglenes oltalmat nyújtana. Ily ideiglenes oltalom a nemzetközi szerződésbe csak felületes értelmezéssel olvasható és magyarázható be. Nem, az Unió-szerződés, vagy a külön magyar-osztrák szerződés nemcsak egy évi ideiglenes oltalmat nem nyújt, hanem pl. az Unió-szerződés (4. cikk) egyenesen és kifejezetten fenntartja harmadik személyek jogát, ami alatt természetesen csakis az előző használó joga értendő. A magyar és némely külföldi jog bevezette az úgynevezett kiállítási szabadalmat, amely valamely hazai vagy külföldi hivatalos vagy hivatalosan elismert kiállításon bemutatott uj találmánynak, ha az a kiállítás megnyitásától számított megszabott határidőn (nálunk 6 hónapon) belül bejelentetik, a kiállítás megnyitási napjának elsőbbségét biztosítja. A magyar szabadalmi törvény a fent felsorolt eseteken kivül még egy esetben nyújt elsőbbséget. Ha valaki valamely szabadalmi bejelentés ellen azon az alapon szólal fel, hogy a bejelentő a bejelentés tárgyát
