Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - Az Ausztriával kötött szerződésről szóló 1908. évi XII. t.-c.

230

1908 : XII. t.-c.

XVI. cikk. XVI. cikk.

1. Iparilag alkalmazható uj találmányok, eltekintve a két fél területein ezidőszerint érvényes törvények által tett kivételektől, amelyek megszüntetése vagy megszorítása mindegyik félnek szabadságában áll, a két államban az ipar minden terén törvényes oltalomban fognak részesülni.

2. Az egyik állam polgárai, úgyszintén azok a személyek, kik abban laknak vagy ott teleppel bírnak, a másik állam területén mindenben, ami a találmányok oltalmát illeti, ugyanazon jogokat élvezik, mint az utóbbinak saját állampolgárai.

3. Ha a megelőző pontban említett valamely személy vagy az ilyen személyek körébe tartozó jogutód az általa az egyik államban szabadalmi oltalom céljából bejelentett találmányt három hónapon belül a másik államban is szabadalmi oltalom céljából bejelenti, ez a bejelentés

ü) megelőzi az ugyanazon találmányra vonatkozó mindazon bejelentéseket, amelyek a hazai államban tett bejelentés után nyujtattak be a másik államban ;

b) oly körülmények következtében, amelyek a hazai államban történt bejelentés időpontja után következtek be, újdonságának jellegét nem veszti el.

Ez a határidő kezdődik :

a) azzal a nappal, amikor az első, a hazai államban történt bejelentés alapján a szabadalom megadására vonatkozó határozat kézbesittetett, vagy

b) ha e határozat ellen jogorvoslatnak volt helye, a határozat jogerőre emelkedésével, vagy

C) ha a határozat ellen valaki jogorvoslattal élt, a jogerős határozat kézbesítésével, vagy

d) ha határozatra nem kerül a sor, azon végzés kézbesítésével, amelylyel a bejelentő a jogerőre emelkedésről értesittetik.

A fentiekben biztosított elsőbbségi jogokat azonban, különbeni elvesztésük terhe alatt a találmány