Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Általános rész - Szabadalmazási rendszerek

A szabadalmazási rendszerek.

21

1. A tiszta bejelentési rendszer, mely 1896. febr. 28-ig Magyarországon és 1897-ig Ausztriában is fennállott ma pedig Franciaországban, Belgiumban, Luxemburgban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Romániában, Törökországban, Mexicóban, Braziliában és Argentinéban van érvényben, abban áll, hogy a szabadalmat a szabadalmi hatóság minden vizsgálat és változtatás nélkül úgy engedélyezi, ahogy bejelentetett. Előnye ennek a rendszernek, hogy aránylag igen olcsó és kevés számú személyzetből álló apparátust igényel és hogy a szabadalom igen gyorsan adatik meg. Hátránya azonban, hogy sok értéktelen és rég ismert tárgyra adnak szabadalmat, továbbá, hogy a vizsgálat hiánya miatt a szabadalmi leírást igen pongyolán szerkesztik meg, ami azután vitás esetekben sok bajnak lehet kutforrása. Az ily rendszerrel biró államok a szabadalmat kifejezetten a kormány garanciája nélkül (sans garantie du gouvernement) adják és e szabadalmak ellen bármikor beadhatók megsemmisítési keresetek.

2. A tiszta ujdonságvizsgálati rendszer, mely az Egyesült-Államokban, Canadában, Ausztráliában és Japánban van érvényben, abban áll, hogy a bejelentett találmányokat hivatalos ujdonságvizsgálatnak vetik alá. Előnye ennek az rendszernek, hogy értéktelen vagy már ismert tárgyakra szabadalmi oltalom nem szerezhető. Hátránya a költséges apparátus és az, hogy még a legszigorúbb ujdonságvizsgálat mellett is megtörténhet egyik-másik ismert tárgynak szabadalmazása.

3. A tiszta felszólalási rendszer csupán Magyar- országon van érvényben és abban áll, hogy a szabadalmi bejelentést a szabadalmi hivatal csak alaki és műszaki szempontból vizsgálja s ha rendben találja, közzéteszi, mikor is a bejelentés ellen indokolt esetben bárki felszólalással élhet. Ennek a rendszernek kiváló