Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A berni nemzetközi értekezlet megállapodásait tartalmazó 88302/1905. K. M. sz. rendelet a bejelentések alakiságainak egyszerűsitéséről
180 Berni egyszerüsitések. 88302/1905. K. M. sz. A berni nemzetközi értekezlet megállapodásait tartalmazó rendelet a bejelentések alakiságának egyszerüsitéséről. A m. kir. szabadalmi hivatalnak. Bernben 1904. évi augusztus hó 1-étől 5-éig nemzetközi értekezlet tartatott avégből, hogy a találmányi és védjegybejelentések körül követendő eljárások és alakiságok egyöntetűvé és egyszerűbbekké tétessenek. Ez az értekezlet, amelyen Magyarország és az európai s a tengerentúli majdnem összes államok kormányainak képviselői résztvettek, az idecsatolt mellékletben foglalt határozmányokat állapította meg a találmányi bejelentéseket illetőleg. Az értekezlet azt az óhaját is fejezte ki, hogy ezen határozmányok az értekezleten képviselt államokban lehetőleg 1906. évi január hó elsejével léptessenek életbe s ezzel lehetővé váljék, hogy az ezen határozmányokban letett eljárási szabályok nemzetközi érvényt nyerjenek. Az értekezlet zárójegyzőkőnyve szerint ezen határozmányok csak maximumát tartalmazzák az alakiságok tekintetében fölállított azon kivánalmaknak, melyek a szabadalmi bejelentéseknél követendők és minden államnak szabadságában áll, hogy bármikor ezt a maximumot leszállíthassa. A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikknek végrehatjása iránt 1896. évi 573. ein. szám alatt kiadott rendelet azon határozmányai, melyek a szabadalmi bejelentések és a mellékletek alakiságát megállapítják, tényleg kevésbbé szigorúak a berni értekezlet határozmányainál, sőt az utóbbiakkal némi tekintetben megegyeznek. Különben is azok a különbségek, melyek a hivatkozott rendelet határozmányai s a berni megállapodások közt fönnállanak, oly csekély jelentőségűek, hogy a rendelet alapját képező szándék, mely t. i. a leírások és rajzok kinyomtatása tekintetében a szükséges egyöntetűséget célozza, ezen különbségek által nem érintetik.
