Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.
Vili. A bitorlások és a büntetések. 163 kezni, hogy öt előhasználati jog illeti, vagy az 54. §• 5g analógiájára, hogy felperes szabadalma nem jogosan áll fenn. Az előző használó jogának megállapítására a polgári per keretében a polgári bíróság illetékes ; a szabadalom jogos vagy nem jogos fennállásának kérdése azonban a szabadalmi hivatal bírói osztálya és a szabadalmi tanács elé lesz utalandó. A polgári biróság tehát ez esetben arra utasítja alperest, hogy kijelölt határidőn belül igazolja előtte azt, hogy felperes szabadalma ellen megsemmisítési vagy megvonási pert indított. E prae- judiciális Ítélet fog azután a polgári biróság Ítéletének alapul szolgálni. A kártérítési igény elévül három év alatt attól a naptól számitva, amelyen a bitorlás a szabadalomtulajdonos tudomására jutott, tiz év alatt pedig teljesen elévül, ha nem is jutott a sértett fél tudomására, vagy ha a tudomásra jutástól három év még el sem telt. 59. §. 59. A jelen törvény 14. és 58. §-aiban említett kártérítési, továbbá a szabadalom tulajdonjoga iránti perek, valamint — az öröklési vitás kérdéseknek kivételével — a szabadalmakra vonatkozó vitás kérdések, amelyek a jelen törvény szerint a szabadalmi hatóságok hatáskörébe utalva nincsenek, a törvényszékeknek mint kereskedelmi bíróságok hatásköréhez tartoznak. A kisajátítás (14. §.) valamint a büntetéssel sújtani nem kívánt bitorlás (58. §.) fejében járó kártérítés és mindazon vitás kérdés eldöntése, mely nem öröklésből származik, vagy kifejezetten nincsen a szabadalmi hivatal és tanács hatáskörébe utalva, a törvényszékek, mint kereskedelmi bíróságok hatáskörébe tartozik. E törvény a szabadalom megadása elleni felszólalást, úgy is mint publica, úgy is mint privata actiót a a szabadalmi hivatal bejelentési, illetőleg másodfokon 11*
