Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.
Vili. A bitorlások és a büntetések 153 további kártérítés polgári per utján nem köve- 52. telhető. Ha 20.000 koronát meghaladó kártérítést követel a sértett fél : egész kártérítési igényével polgári perre utasítandó. A sértett félnek a tárgyalás folyamata alatt kifejezett kivánatára megrendelendő továbbá, hogy az ítélet egész terjedelmében, indokaival együtt, az elitéit költségén hirlapilag közzété- tessék. A közzététel módja és határideje a sértett fél kivánatának tekintetbevételével az Ítéletben megállapítandó. Ha ugyanazon bitorlásért többen Ítéltetnek el, az elitéltek a kártérítési összegért egyetem- legesen felelősek. A sértett szabadalomtulajdonos a terheltnek nemcsak megbüntetését, hanem kártérítésben való elmarasztalását is kívánhatja. A kártérítés összegének 20.000 koronáig terjedhető megállapítására a büntető bíróság még illetékes, ha azonban a sértett ennél magasabb kártérítést követel, ebbeli igényével polgári perre utasítható. Anélkül, hogy a bitorló megbüntetését kívánná, joga van sértettnek tisztán polgári peruton is fellépni (58. §.) szabadalmi jogának elismerése, a bitorlás megszüntetése és kártérítés iránti igényeinek érvényesítésére. A törvény tehát négyféle útban nyújt a sértettnek szabad választást és pedig : 1. büntető peres utón kártérítés nélkül terhelt megbüntetését kérheti (49. §.) ; 2. büntető per utján kívánhatja terhelt megbüntetését és 20.000 koronáig terjedhető kártérítésben való marasztalását (52. §.) ; 3. büntető peres utón terhelt megbüntetését és polgári per utján 20.000 koronán felüli kártérítési összegben való marasztalását (52. §.) ; végül 4. tisztán polgári per utján a bitorlónak büntetés nélkül kártérítésben való marasztalását is kívánhatja (58. §.).
