Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.

V. Az eljárás.

113

zés kézhezvételétől számitott 90 nap. E kétféle elsőbb- 29. §. ség között a felek tetszésük szerint választhatnak, amint az esetről-esetre céljaiknak és érdekeiknek jobban felel meg.

Az elsőbbség igényelésével benyújtott magyar szabadalmi bejelentések természetesen nem tartalmazhatnak többet, mint az alapul szolgáló külföldi bejelentések. Ennek a körülménynek, valamint általában az elsőbbséghez való jognak igazolására kellően hitelesített bizonylatot kell a bejelentéshez csatolni, amelyből kiderüljön, hogy a magyar szabadalom bejelentője, vagy jogelődje Uniós-államban mikor (12 hónapnál nem régebben) mit jelentett be. Ez a „mit“ természetesen nem merülhet ki a találmány címének közlésében, hanem az eredetileg benyújtott teljes szabadalmi leírást és rajzot kell alatta érteni.

Az elsőbbség iránti igényt a bejelentéssel egyidejűleg kifejezetten kell érvényesíteni, utólagos érvénye- sitési kísérlet sikertelen.

Magyar állampolgár, kinek külföldön telepe nincsen, külföldön tett szabadalmi bejelentése alapján Magyar- országon elsőbbségi jogot igénybe nem vehet.

30. §. 30. §.

A bejelentésnek magába kell foglalnia : à) a bejelentő nevét, állását és lakhelyét ; és ha a bejelentőnek rendes lakhelye külföldön van, belföldi képviselőjének (15. §.) nevét és lakását is ;

b) a szabadalmazandó találmány cimét, azaz általánosságban való megjelölését, minden leírás vagy külön elnevezés mellőzésével ;

C) azon nyilatkozatot, hogy a folyamodó feltalálója a szabadalmazandó tárgynak, vagy hogy ő a feltalálónak jogutódja és az utóbbi esetben : d) a feltaláló nevét, állását és lakhelyét azon okirat megjelölésével, melyre a bejelentő jogát alapitja.

8

Dr. TÖRÖK : A találmányi szabadalom.