Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - IV. Fejezet. A szabadalmi hatóságok
86 ültethető a szabadalmi tanács ítélkezésébe. Ez által elég lesz téve a szabadalmi ügyek sajátos természetének és elintézésük sajátos módjának, a mint erre a tervezet a 28. §. indokolásánál (második és köv. bekezd.) rámutatott. Ezt a czélt a tervezet elérni véli az említett újítás által, mely biztosítja az állandó előadói intézményt is. A tervezet szerint kontemplált előadó leginkább lesz abban a helyzetben is, hogy a judikatura egységét megóvja és a hatóságok ítélkezését okos kölcsönhatás útján elvi megegyezéshez juttassa. Ezen az úton véli a tervezet az eddig hiányzott, de feltétlenül szükséges szerves kapcsolatot a két szabadalmi hatóság közt némileg létesíteni. Hogy ennek beválása esetén az tovább lesz-e fejlesztve, — az csak a jövőben megoldható kérdés. Magától értető dolog, hogy az ülnöki megbízást nyert tagok felebbvitellel a szabadalmi tanács elé vihető ügyek elintézésében a szabadalmi hivatalnál nem vehetnek részt. Üjítást tartalmaz a tervezet a szabadalmi tanács elnöki állására vonatkozólag. Minthogy a jelen törvény szerint ez az állás magasabb kvalifikáczióhoz kötve nincs és a törvény nem zárja ki azt, hogy erre a magas állásra valakit kinevezzenek, ki se ügyvédi, se bírói gyakorlatot sohase folytatott, a tervezet szükségesnek véli, hogy már a tagok magas kvalifikácziójára való tekintettel az elnöki állásra nézve is magasabb kvalifikácdót követeljen. Ezenkívül gondoskodni kellett arról is, hogy ez az állás megszűnjék ú. n. sine cura lenni, köztudomású lévén, hogy az elnök kellőkép foglalkoztatva nincs és egy magasabb rangban levő munkaerő parlagon hevert. Ezeken kíván segíteni a tervezet jelen javaslatával, mely annál is inkább elfogadható, mivel a jelen törvény szerint is az elnök a királyi Curia tanácselnökével egyenlő ranggal, jelleggel és javadalmazással bir. Ez a szabályozás különben megegyezik az Ausztriában fennálló szabályozással, hol az bevált. A tervezet azért említi a, másodelnököket is, mert Horvát- Szlavonországban a legfelsőbb bíróságnál tanácselnöki állások szervezve nincsenek. Feltűnőnek mutatkozhatik az a körülmény, hogy a tervezet a hetes tanácsot fentartja, holott ma már felsőbíróságaink ötös tanácsban határoznak. A tervezet a hetes tanácsot a megfelelő összeállíthatása okából tartja fenn, de csakis szabadalomjogi kérdésekben, míg minden fegyelmi ügyben ötös tanácsban határoz. A hetes tanács fentartását a tervezet a következő okokból tartja szükségesnek : A szabadalmi tanácsban ugyanis jelenleg csak két műszaki képesítéssel biró tag vesz részt. Ezt a tervezet, figyelemmel arra, hogy a műszaki kérdés többnyire előtérbe nyomul, nem tartja helyesnek. Megfontolandó ugyanis, vájjon nem kellene-e már következetesség okából is a szabadalmi tanácsot is úgy, mint ez a bejelentési és bírói osztály tanácsaival a tervezet szerint rendszerint történik, rendszerint úgy alakítani, hogy a műszaki képesítésű tagok túlsúlyban legyenek. A tervezet ezt nem teszi. Nemcsak azért, mivel ezt külföldön sem tették meg, a mennyiben Németországban az utolsó fórumként döntő tanácsban műszaki tag egyáltalában nem vesz részt, Ausztriában pedig három jogi és három műszaki tagból alakul, holott úgy Németországban, mint Ausztriában a szabadalmi hivatal tanácsaiban a mű
