Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)

Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - IV. Fejezet. A szabadalmi hatóságok

79 A beosztási arány lényegében megfelel a mostani álla­potnak ; a mi némi javulás mutatkozik, azt a státus csekély létszáma és az előléptetésnek ez által való megnehezítése teszi indokolttá. A 24. §. hatodik bekezdésében meghatározott czím és jelleg adományozása anyagi előnynyel nem jár ugyan, de a tervezet ezt azért hozza javaslatba, hogy a szabadalmi hivatal tagjai más hivatalok tagjaival szemben ne legyenek hát­rányban. A tagok elnevezése a felállított fizetési osztályok szerint azért kívánatos, mert a »szabadalmi biró« egymagában nem mond semmit, illetve megjelölhet egy m olczadik osztály­beli tagot épen úgy, mint egy ötödik osztálybeli tagot, holott minden más hivatalban többé-kevésbbé kifejezésre jut már az elnevezés által a fizetési osztály is. Különben már jelenleg is általánosan megszokták a hiva­talnak az ötödik fizetési osztályban levő két tagjánál »a sza­badalmi biró — ministeri tanácsos« elnevezést, úgy hogy a tervezet itt is tulajelonképen csak a meglevő állapotot tartja fenn. Az, hogy a szabadalmi hivatal elnöke, alelnöke és tagjai a rendes biró attribútumaival felruháztassanak, régi jogos óhaj, ennek kíván a tervezet az 1869 : IV. t.-cz. vonatkozó §§-nak és a módosító, kiegészítő törvényes rendelkezéseknek alkalmazása által eleget tenni, a mivel összefügg az át helyez - hetlenség kimondása (1869 : IV. t.-cz. 16. §.) és annak meg­állapítása is, hogy csakis bizonyos korhatár elérte után következhetik be a nyugdíjaztatás, mely rendelkezésre nézve irányadó indokokul szolgáltak az 1869 : IV. t.-cz. 17. §., illetve az 1892 : XXX. t.-cz., az 1912 : VII. t.-cz. 10. §. (végén) és az 1912 : LXV. t.-cz. 124. §. A mi a szabadságidő meghatározását illeti, ezt a ter­vezet a hasonrangú bírák szabadságidejük tartamának meg­felelően találta megállapítandónak. A jelenlegi törvény a segédszemélyzetet nem említi ; valószínüleg elnézésből. Ezt a hiányt pótolja a tervezet, valamint azt is, hogy a napidíjasok és szolgák kinevezését — más hasonrangú főnökök hatásköréhez képest — a szaba­dalmi hivatal elnökének hatáskörébe utalja. A tervezet szükségesnek találta, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, vájjon a szabadalmi hivatal alkalmazott­jaira nézve a fegyelmi jogot a szabadalmi törvény kereté­ben szabályozza-e vagy sem ? Az nem szenved ugyan kétséget, hogy a fegyelmi jog szabályozása szigorúan véve nem tartozik a szabadalmi tör­vény keretébe. Másfelől azonban az is kétségtelen, hogy ez a joganyag szabályozatlan nem maradhat. Jelenleg kizárólag ministeri rendelet szabályozza (733/96. sz. K. M. R.). A tervezet ezt az állapotot nem véli fentartandcmak. A szabadalmi hivatal elnökét, alelnökét és tagjait ugyanis a tervezet a független magyar biró attribútumaival ruházván fel, le kell vonnia ebből azt a következtetést is, hogy a fegyelmi jog is legalább fő vonásokban most már tör­vényben n3'erjen szabályozást, mert csak ez képezheti a kellő biztosítékot minden irányban. Ha tehát e szerint törvény­ben kell szabályozni, lehetne ezt külön törvényben meg­tenni. De nincs akadálya annak, hogy e jog már a szaba­dalmi törvényben nyerjen szabályozást már azért is, mert ez által a szervezetre vonatkozó és azt kiegészítő egész anyag együtt lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents