Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - IV. Fejezet. A szabadalmi hatóságok
78 ötszörösen haladja meg. Németországban rég belátták, hogy a műszaki és jogásztagok közt a jogosultságuk tekintetében teljes egyenlőség teremtendő. Erre vezetendő vissza az, hogy a német szabadalmi hivatal egyik tiz éves jelentése szerint (megjelent 1902-ben) nemcsak egyes tanácsoknak, hanem egyes osztályoknak is a vezetését műszakira bizták, mely újítás teljesen bevált (id. jel. 158. 1. »Die Neuerung hat sich bis jetzt durchaus bewährt«). Erre — a paritás elvére — vezetendő vissza, hogy több direktori (elnök- helyettesi) állásra műszaki tagok neveztettek ki, hogy ezáltal »die Gleichstellung der Techniker mit den Juristen« elérhető legyen (id. jel. 289. 1.). Erre vezetendő vissza végül az, hogy a német szabadalmi törvény az elnöki állásra nézve nem írja elő, hogy annak jogásznak kell lennie. Végül rá kell mutatni arra, hogy az osztrák szabadalmi hivatalnál a második alelnöki állást műszaki képesítéssel biró taggal töltötték be, habár a törvény ez iránt nem rendelkezik. Tették ezt azért, mivel feltétlen szükségét érezték annak, hogy a vezetésben műszaki is részt vegyen. Mindezek elől elzárkózni nem lehet, ha tárgyilagosan és minden kicsinyes jogászi féltékeny kedés nélkül akarják a kérdést elintézni. Önként értetődik, hogy a jogász elemnek fontossága és nélkülözhetlensége ez által érintve nincs, mert hiszen köztudomású, hogy a szabadalmi jog alkalmazásában felmerülnek oly nehéz kérdések, mint talán egyik rendes biróság- nál sem. De ebből nem szabad oly következtetéseket levonni, melyek a másik egyenjogú és a munkának legnagyobb részét elintéző tényező rovására mennének. Az pedig, hogy magát a vezetést jogász jobban végezné, mint a műszaki, talán egyoldalú állítás, mert a vezetés sikeressége és helyessége belátásos, tapintatos, jóindulatú erélyes fellépéstől függ, a mi nem jár egyik-másik képesítéssel, hanem egyém tulajdonságtól függ. A jogászok és műszakiaknak egymást kölcsönösen és harmonikusan való kiegészítése és támogatása a vezetésben ép úgy helyt foghat, mint a szabadalmi hivatalnak egész működésében. Ezért a magas kinevezési tényező bölcs belátására bízandó, vájjon az elnöki, alelnöki állásokat jogi vagy műszaki képesítéssel biró személyre bízza. Az, hogy az elnök az ötödik fizetési osztályba tartozzék, megfelel a mostani állapotnak, míg a IV. rang- osztályba való előléptethetés indoka a szabadalmi hatóságok sajátos szervezetében rejlik, és igen kívánatos, hogy a bevált szakembert abban az állásban meghagyják, a nélkül, hogy ez által előléptetés tekintetében hátrányos helyzetbe kerüljön. Az alelnök jelenleg csak a hatodik fizetési osztályba van ugyan sorozva, tényleg azonban ministeri tanácsosi czímmel felruháztatott, és az annak megfelelő fizetést is húzza, csak a magasabb fokozatba való előlépéstől látszik elzárva lenni és a lakpénz hatodik osztálybelinek maradt. Ezt az anomáliát a tervezet természetesen megszünteti, úgy hogy az alelnök minden tekintetben és teljesen az ötödik fizetési osztályba tartozik. Ugyanez áll a szabadalmi hivatalnak két tagjára nézve is, úgy hogy a tervezet — miután jelenleg is van az alelnöknél kiemelt korlátolással az ötödik osztályba sorozott két tag — a tervezet csak a mostani állapotot állandósítja, azonban javítottam A mi a tagoknak az egyes osztályokba való beosztását illeti, ezt az osztálybeli státus minimumának biztosítása érdekében meg kellett tenni.
