Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - III. Fejezet. A szabadalmak tartalma, megszűnte, megvonása és megsemmisítése
74 tátik elő. A szabadalomtulajdonos által a nemgyakorlás igazolásául netán felhozott okok, eltérőleg a megvonás esetétől, figyelmet rendesen nem érdemelnek, mert itt nem megvonásról van szó, hanem kárpótlás és biztosíték melletti átengedésről. Ha a szabadalomtulajdonosnak azonban s kerül pl. annak beigazolása, hogy az előállításra nemcsak mindent már megtett, hanem hogy az már legközelebbről meg is történik, alig fog közérdek szólani a kényszerengedély megadása mellett. Szükséges a közérdeken felül, hogy a kárpótlásnak és ennek biztosítékának kérdése is a kényszerengedély iránti eljárás rendén tisztáztassék, mert a nélkül kényszer- engedély nem adható. A kérelmező tartozik erre nézve ajánlatot tenni ; a felajánlottnál magasabb kárpótlás vagy biztosíték nem állapítható meg, úgy hogy ha a felajánlott kárpótlás vagy biztosíték nem mutatkozik elegendőnek, a szabadalmi hatóság azt nem emelheti fel, hanem kénytelen lesz a kérelmezőt elutasítani. Az összes feltételek fenforgása esetén — melynek elbírálása szabad mérlegelés tárgjúh képezi — a szabadalmi hatóság nem kötelezi a szabadalomtulajdonost az engedély megadására, hanem ő maga adja azt meg. A jelenlegi törvényben foglalt három évi határidőt a tervezet a jelenlegi törvényből, tekintettel az uniós szerződésre is, vette át. Akár a megvonás, akár a kényszerengedély iránti eljárás megindítható esetleg a három év letelte előtt is, de a helytadó határozat előbb nem hozható meg, sőt a szabadalmi hatóság még a három év letelte után is felmerült ténykörülményeket egészen a határozat meghozataláig jogosítva lesz figyelembe venni. A 21. §-hoz. A szabadalom megsemmisítésének intézményét a jelenlegi törvény vonatkozó indokolásánál fogva fentartja a tervezet, még pedig — némi eltéréstől eltekintve — a jelenlegi jog alakjában. A tervezet a jelenlegi törvény 21. §-án első sorban szerkezeti változtatásokat tett, felesleges részeket kihagyott és egyáltalában a szövegezést szabatosabbá tenni igyekezett. Ezek a változtatások a két szöveg összehasonlításából kitűnők és ezért részletesebb indokolásra nem szorulnak. Az első ponton változás nem történt. A második ponton az a változtatás mutatkozott szükségesnek, hogy tekintettel a tervezet 5. és 6. §§-nak részbeni új szövegezésére és benn ők foglalt újításokra, zárjelben pontosabban voltak megjelölendők azok a részei az 5. és 6. §§-nak, melyekre a megsemmisítés iránti kérelem alapítható. Üj különben az, hogy a tervezet 21. §-ának második pontja a 6. §-t is felhívja, a mi a jelenlegi törvény 21. §. 2. pontjánál nincs meg. Ez az újítás azért volt szükséges, hogy az az ipari alkalmazott, kit a 6. §. szerint a szabadalom megillet, megsemmisítés iránt felléphessen, ha a szabadalmat nem neki, hanem a vállalatnak, illetve munkaadónak adták volna meg, és viszont ugyanazt a jogot kell megadni az utóbbinak, ha a szabadalom őt illetné meg. Ez által a tervezet egy hiányt igyekszik pótolni, melyben a jelenlegi törvény szenved, mely hiány annál feltűnőbb,
