Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - II. Fejezet. A szabadalom hatálya
gépre megadták a szabadalmat ; azután másvalaki új eljárást talál fel, mely szerint az a gép más czélra is alkalmazható ; nyilvánvaló, hogy ez a későbbi találmány csak függő- szabadalom oltalma alá helyezhető stb. Az, hogy az új találmány ipari megvalósítása a már megadott szabadalomnak egész vagy csak részleges használatát tételezi fel, közömbös. A függőszabadalom az előbbi szabadalomnak javítását foglalhatja magában ; ekkor a függőszabadalom egyszersmind javítási szabadalom. A függőség kérdésénél a fősúly nem azon van, hogy a két találmány egymástól miben különbözik, hanem a kettőnek hasonlósága vizsgálandó meg annak megállapítása czéljából, vájjon a későbbi találmány nem foglalja-e magában az elsőnek feltalálói gondolatát. A függőszabadalom tulajdonosa az ipari megvalósításnál tűrni tartozik az előbbi szabadalom hatálya által felállított korlátokat. Ha ezeket nem respektálná, kétségtelen, hogy a szabadalom megsértését követi el és a szabadalom tulajdonosa jogosítva lesz akár szabadalom megsértése, akár pedig kártérítés miatt fellépni. A mi azt a kérdést illeti, vájjon a függőségi viszony hivatalból, vagy csak kérelemre tüntetendő-e ki, ez úgy lesz eldöntendő, hogy annak csak a felszólalási eljárás rendén előterjesztett kérelem folytán lesz helye. Ha ily kérelem elő nem terjesztetik, a szabadalom nem lesz ugyan mint függőszabadalom megadható ; de az előbbi szabadalom tulajdonosa külön megállapítási eljárás (per) rendén jogait érvényesítheti (61. §. 2.). A függőszabadalom kiegészítéséhez tartozik az, hogy ha a függőszabadalomtulajdonos a gyakorláshoz szükséges engedélyt az előbbi szabadalom tulajdonosától nem kapja meg, ezen kényszerengedély útján lehessen segíteni, ha bizonyos előfeltételek fenforognak, miről a kényszerengedély tárgyalásánál lesz szó. A szabadalmi hivatal közzétételeiben a függőségi viszony kitüntetésének az a czélja, hogy a függőszabadalom tulajdonosa, különösen azonban annak jogutódai, engedélyesei és más érdekeltek figyelmeztessenek arra, hogy e függőszabadalom használatba vétele egy előbbi szabadalom által korlátolva van, mely előbbi szabadalom természetesen pontosan megjelölendő, valamint esetleg a korlát olás mérve is. II. FEJEZET. A szabadalom hatálya. A 9. §-hoz. A jelenlegi törvénynek a szabadalom hatályát szabályozó rendelkezéseit a tervezet lényegben változatlanul fentartja. A mostani törvény 8. §-ában foglalt azt a rendelkezést, mely szerint ki van mondva, hogy a szabadalom hatálya »a jogos fennállása egész idejére« vonatkozik, a tervezet mint magától értető felesleges rendelkezést mellőzi. Valamint mellőzi »az üzemi berendezésként« való használatot, m^rt ez a többi szabadalmi jogosítványok mellett felesleges. Megjegyzendőnek tartja a tervezet, hogy az e §-ban előforduló »iparszerüleg« szó egyaránt vonatkozik a készítésre,
