Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Általános indoklás
43 1913-ik évben volt Németországban : 1. szabadalmi bejelentés ............................................. 49.582 2. felszólalás ................................................................ 4.598 3. megsemmisítési ügy................................................ 280 Nálunk pedig volt ugyancsak 1913-ik évben : 1. szabadalmi bejelentés ............................................. 5.686 2. felszólalás ............................. 429 3. megsemmisítési ügy................................................ 50 mely adatok szerint tehát a felszólalások száma az elővizs- gálati rendszer daczára nagyobb mint nálunk. A tervezet ez idő szerint a nálunk megszokott és bevált rendszertől eltérni nem lát okot fenforogni. A tervezet elbirálásánál szem előtt tartandók ezek az általános, az ügy természetében rejlő, fent vázolt körülmények. Nem abból a szempontból kell a tervezetet bírálni, hogy az eddigi törvény rossz volt és hogy ezért új törvény kellene, mert az eddigi törvény általában véve jó volt és általánosságban bevált. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a törvénynek voltak hibái is, fogyatékosságai is, sőt a hazai iparra nézve egyenesen hátrányos rendelkezései is (pl. 2. §. 2. p., továbbá külföldi gyakorlatba vétel 3. §. 2. pont). Mindezeknél fogva a tervezet az idő folyama alatt megváltozott jogi és közgazdasági viszonyokkal számol, figyelembe veszi a szocziális kérdés mai állását, igyekszik hozzásimulni az újabbkori tisztultabb jogi és közgazdasági felfogásokhoz ; a jelen törvénynek néhány rendelkezéseit a tervezet mellőzi, másokat módosít és kiegészít, újakat felvesz stb. Csak néhány lényegesebb változások jellemzésére rá kell mutatni, példaképen a következőkre : A jelen törvény 2. §. 2. pontját kihagyja (a kormány tiltakozása bizonyos szabadalmak megadása ellen). A 3. §-t úgy módosítja, hogy csak a belföldi nyilvános gyakorlatba vétel bir újdonságrontó hatással. A 6. §-ban újabb szabályozásban részesíti az ipari alkalmazottak találmányainak kérdését. A 7. §. a feltaláló nevének (»Erfinderehre«) védelméről rendelkezik. A 20. §-ban a megvonás és kényszerengedély kérdését új alapokon szabályozza. A 21. §-ban megadja a módját annak, hogy a szabadalom megsemmisítése helyett a szabadalom a sértett félre át mehessen. A tervezeten végigvonul továbbá az a felfogás, hogy miután szabadalmi ügyek elintézésében jogász- és műszaki tagok vesznek részt és a túlnyomó nagyobbik részt az utóbbiak végzik, a legkevesebb az, hogy a két elem között teljes paritás legyen és hogy a műszaki elem nagy szerepe és fontossága megfelelő kifejezésre jusson ; ezért kimondja a 24. §. a szervezetben a paritást ; a tanácsok alakításánál a műszaki tagok rendesen többségben lesznek (28. §.) ; paritás lesz a képviselet kérdésében is stb. Az ügyvivők kérdését részletesebben szabályozza a tervezet, a nélkül hogy a kérdésnek más alapon való esetleges rendezésének elejét akarná venni. A szabadalmi hivatalnak és szabadalmi tanácsnak hatásköre a tervezet szerint nagyon kibővül. A szabadalmak védelmét — a szabadalomsértést — a tervezet majdnem teljes új szabályozásban részesíti. Az eljárási szabályokat a tervezet részletesebben kidolgozta a Fp. szabályainak figyelembe vétele mellett. 6*
