Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Általános indoklás
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Törvényjavaslat szabadalmakról. Midőn báró Harkányi János kereskedelemügyi minister úr az iparjogvédelmi szabályainknak revízió alá vételét elhatározta, abból az általánosan elfogadott helyes alap- gondolatból indulhatott ki, hogy az írott törvények nem szoktak örök időkre készülni ; minden törvény azokon a jogi és-közgazdasági alapokon épülvén föl, melyek a törvény megalkotásakor uralkodnak, ezeknek az alapoknak az idő folyama alatti megváltoztatása, különösen az összes élet- és forgalmi viszonyoknak haladása, mintegy természetszerűleg maga után vonja a törvény megváltoztatásának szükségességét. Ez a tétel áll a szabadalmi törvényre nézve is, sőt erre talán még fokozottabb mértékben, mert ez a törvény arra van hivatva, hogy a gyakran megváltozó jogi és közgazda- sági viszonyokat szabályozza, változó érdekeket kielégítsen, ellentéteket kiegyenlítsen, mely ellentétek részben az ügy természetében rejlenek, mert minden megadott szabadalom annak a kizárólagos jogokkal felruházott tulajdonosa és a nagyközönség között mindig valami ellentéteket, kivételes helyzeteket teremt. A szabadalmi jog e különleges természetének lehet tulajdonítani, hogy a szabadalmi törvények azok, melyek a leggyakoribb változtatásoknak vannak alávetve. így történt az már ismételten Angliában, a szabadalmi jog hazájában, ugyanezt látjuk Németországban, hol a német birodalom megteremtése után, 1877-ik évben hoztak szabadalmi törvényt, de ezt már 1891-ik évben új törvény váltotta fel, és már is el készült (1913-ban) az új törvényjavaslat, mely csakis a háború által előidézett rendkívüli viszonyok miatt nem nyerte a törvényhozás által, mely e javaslattal már foglalkozott, még végleges elintézését. Mindezeknél az okoknál fogva természetes, hogy a szabadalmi törvény (1895 : XXXVII. t.-cz.), mely 1896-ik évi mározius 1-én lépett életbe, revízió alá veendő, melynek tehát megvan a maga mintegy természetes indokolása. Ezért nem lehet helyeselni azt a felfogást, mely szerint az új szabadalmi törvényre azért volna szükségünk, mert az eddigi törvény kezdettől fogva annyira fogyatékos, hogy czéljának nem felelt meg. Ez téves felfogás, nincs szükség oly törvényre, mely az eddigit alaprendszerében és alapvető elveiben felforgatná . Nem is gondol különben ma már senki sem arra, hogy az alaprendszert megváltoztassák, t. i. az ú. n. felszólalási rendszer helyett más alaprendszert hozzanak be ; mindenki helyesli továbbá azt az alapelvet is (szerzőjogi elmélet), 6
