Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
V. Fejezet - Az eljárás. 29-40. §-ok
/ 22 55. Felek a szóbeli tárgyalást megelőzőleg telt nyilatkozataik tartalmához kötve nincsenek ; az Írásbeli nyilatkozatok, ha felek azokat szóval nem is adták elő, figyelembe vehetők ; felek új tényeket és új bizonyítékokat felhozhatnak. Az a fél azonban, ki új előterjesztéseivel, mélyeket a tanács meggyőződése szerint korábban érvényesíthetett volna, a tárgyalás elhalasztására okot ad, az ebből eredő költségben minden esetben elmarasztalandó. A tanács a félnek új előterjesztéseit figyelmen kívül hagyhatja, ha meggyőződése szerint a fél az utólagos előadását az ügy elintézésének késleltetése végett szándékosan halogatta. A felszólalás visszavonásának csakis abban az esetben van joghatálya, ha azt kizárólag az 51. §. 3. vagy 5. pontjára alapították. A felszólalási határidő alatt a már érvényesített jogalapon kívül utólag új jogalap érvényesíthető, valamint a bejelentésnek meg nem támadott része is utólag megtámadható. A felszólalási határidő letelte után azonban a felszólalót az előző bekezdésben körülírt jog csak abban az esetben illeti meg, ha azt az elsőfokú szóbeli tárgyalás berekesztéséig érvényesíti és egyszersmind valószínűsíti, hogy jogát korábban nem érvényesíthette. Az ez által netán felmerült költségtöbblet minden esetben a felszólalót terheli. 56. §. A tényállításokra vagy okiratokra teendő nyilatkozatok elmulasztásának, az elismerésnek, joglemondásnak és beismerésnek következménye az ügy összes adatainak, a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása mellett ítélendő meg ; mely rendelkezés azonban az 51. §. 3. vagy 5. pontjára alapított felszólalás esetén alkalmazást nem nyer, de ebben az esetben is valamely tényállítás valóságát vagy valótlanságát mindig a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatásával kell megítélni. A tényállás felderítése vagy a felek között vitás ténykörülmények bizonyítása végett tanúkihallgatás, szakértő meghallgatása, szemle vagy okirat beszerzése hivatalból is elrendelhető, ha a felek nyilatkozataiból vagy más bizonyításfelvétel eredményéből vagy az ügy egyéb adataiból kitűnik, hogy a tanúvallomás, szakértő véleménye, a szemle vagy ok'rat a tényállás felderítésére vagy vitás ténykörülmény bebizonyítására szolgálhat. A mennyiben azonban a határozatot oly körülményre kellene alapítani, mely iránt a felek még nem nyilatkoztak, nekik a nyilatkozat megtételére alkalmat kell adni. Az ügynek egyezség útján való elintézésének helye nincs. 57. §. Ha az ügy érdeme határozathozatalra alkalmas, határozat hozandó. Egy bejelentés ellen benyújtott több felszólalás együtt tárgyalandó és egy határozattal döntendö el.
