Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések
következményei tételenként nem igazolhatók, a hol aztán gondos mérlegeléssel és körültekintéssel lesz a kártérítési összeg a tényleges káron vagy elmaradt nyereségen felüli összegben megállapítandó. Nem tekinthető kizártnak az az eset sem, hogy a megállapított kártérítési összeg csak a nem vagyoni kár megtérítését foglalja magában, a mennyiben kártérítésre egyáltalában alap van. A nem vagyoni kár kérdése jogrendszerünkben mindinkább kezd tért foglalni ; így egyike a legújabb törvényhozási alkotásnak a nem vagyoni kárra vonatkozó követelési jogot törvénybe is iktatta (1914: XIV. t.-cz. [sajtó] 39. §.). E kérdésre vonatkozólag még az jegyzendő meg, hogy a jelen tervezetben javasolt szabályozáshoz hasonló módon szabályozza a kártérítés kérdését az osztrák szabadalmi törvény 103. §-a, mely szerint a kártérítés kiterjedhet a tényleges káron és elmaradt nyereségen kívül a nem vagyoni kárra, mely a sértett felet az elszenvedett bántó- dásokért és másféle személyi hátrányokért (»für erlittene Kränkungen oder anderweitige persönliche Nachteile«) megilleti . Ha a sértők többen vannak (86. §. utolsó bekezdés), az egyetemleges felelősség külön indokolásra nem szorul (1. a ptkv. törvényjavaslat 1474. §-át). A 87. §-hoz. A tervezet e §-ban csakis a jelen törvény 50. §. második bekezdésében foglalt szabályt tartja fenn, némi stiláris módosítással, megegyezően az osztrák szabadalmi törvény 98. §-ával. A 88. §-hoz. Ez a szakasz lényegileg megfelel a jelenlegi törvény 53. §. rendelkezéseinek ; az előzetes intézkedések fontosságához képest azonban a tervezet e rendelkezéseket némi pontossággal és részletességgel irta körül. Egyik fősúly azon a körülményen van, hogy a biztosítási intézkedések csakis megfelelő valószínűsítés mellett és a sértett fél kérelme folytán rendelhetők el, míg a feloldás az eset körülményeihez képest hivatalból is megtehető, mely rendelkezés a biztosítási intézkedések esetleg igen súlyos következményeire való tekintettel feltétlenül szükséges. Lényeges változást tett a tervezet annyiban, a mennyiben a biztosítási intézkedések elrendelését a szabadalmi hatóságok hatáskörébe utalja, a mi annak természetes folyománya, hogy a tervezet szerint a szabadalomsértést is — kivéve a büntető eljárást — a szabadalmi hatóság hatáskörébe utalja, mely bizonyára leginkább van abban a helyzetben, hogy elbírálhassa azt, vájjon van-e szükség biztosítási intézkedésekre vagy sem. Ügy az elrendelés, mint a feloldás tárgyában hozott határozat felfolyamodással megtámadható ugyan, azonban itt az az eltérés van, hogy a felfolyamodási határidő a biztosítási intézkedések természetére való tekintettel kivételesen csak 8 nap és hogy a felfüggesztő hatálya a felfolyamodásnak sem volt feltétlenül kimondandó. Az esetek és a kérdésben forgó érdekek különfélesége lehetetlenné teszi, hogy a felfolyamodás felfüggesztő hatá-