Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - V. Fejezet. Az eljárás
119 kérelmére a szóbeli tárgyalás mellőzhető nem volt, mert ez a 6. §. a szóbeli tárgyalás útján való elintézést kötele- zőleg irta elő. Egyebekben a felebbezési eljárásra vonatkozó rendelkezések a Pp-ban foglaltakkal való megegyezésnél fogva külön nem indokolandók. Az, hogy a felebbezési tárgyaláson előadó ismerteti az ügyet, eltér ugyan a Pp. rendelkezéseitől, azt azonban az ügyek különleges természete megkívánja, mely okból már az elsőfokú szóbeli tárgyalásra vonatkozólag is az ügynek az előadó által való ismertetése volt előírva a 81588/914. sz. ügyviteli szabályt módosító rendelet (Szühn.) 70. §-ában ; a tervezet tehát a mostani gyakorlatot tartja fenn. Végül az a körülmény, hogy a felek a felebbezési tárgyalás kezdetén kérelmüket és ellenkérelmüket előadják, de másfelől a szabadalmi tanács a 69. §. harmadik bekezdése értelmében az ítéletnek meg nem felebbezett részét is felülbírálhatja, indokolását abban találja, hogy a kérelem és ellenkérelem előterjesztése a tárgyalás keretének meghatározása érdekében rendesen szükséges, de nem befolyásolhatja a közérdekű ügyekben az offic ialitás elvének érvényesülését és annak az alapelvnek fentartását, hogy semmis szabadalom nem tartható fenn, és nem semmis szabadalom ne semmisít- tessék meg. D) Igazolás. A tervezet a 74. §-ban felvette az igazolás szabályozását, mely a jelen törvényből egyáltalában hiányzott. A tervezet az igazolás kérdését lényegben úgy szabályozta, a mint az a fent hivatkozott 81588/914. sz. rendeletben (Szühn., 48—50. §.) már megvolt és a mint az a Pp. vonatkozó §§-ban megvan. Ez utóbbitól lényegesen csak abban tér el, hogy 15 napon túl egyáltalában nincs helye igazolásnak, a mi az ügyek természetében rejlik, mert nem lehet azokat hónapokig függőben tartani. Az említett rendeletben foglalt szabályozástól eltér azonban a tervezet annyiban, hogy igazolás esetét látja akkor is, ha a felszólalási határidő elmulasztásáról van szó ; ennek indoka az, hogy nálunk, a felszólalási rendszer mellett, semmi ok sem szól a mellett, hogy a felszólalás figyelembevételét megnehezítsük, sőt inkább annak megkönnyítésére kell törekedni. Végül megjegyzendő, hogy sem a német, sem az osztrák szabadalmi törvény az igazolást egyáltalában nem ismeri és nem alkalmazza. Ennek a túlmerev álláspontnak tarthatatlanságát Németországban belátták és az új törvényjavaslat 43. §-a bizonyos esetekben igazolást enged meg, a határidő tizennégy nap ; három hónap múlva teljesen ki van zárva az igazolás. E) Ujrafelvétel. Az újra fel vét el kérdése igen fontos. Ebben a kérdésben is a jelen törvény mit sem tartalmaz. A hivatkozott ministen rendelet (Szühn.) »perújítás« czímén a 85. §-ban tartalmaz rendelkezést, mely szerint a megvonási és megsemmisítési ügyekben csak akkor van helye perújításnak, ha a megvonást vagy megsemmisítést nem mondták ki, ha tehát a kérelmezőt elutasították, mely álláspontját a rendelet a jelen törvény 22. §-ából vonja le, mely szerint
