Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
75 tekintendők, a mü első megjelenésétől számítandó 50 éven át részesülnek védelemben. A 10. §. után irt jegyzetben már mondva volt, hogy irói mű szerzője csak physikai személy lehet, akadémiák, egyetemek testületek és más jogi személyek, továbbá nyilvános tanintézetek az általuk kiadott irói művekre bírhatnak szerzői joggal, ez azonban nem eredeti szerzői jog, hanem a physikai személytől átszármaztatott szerzői jog, melyet minden jogalany megszerezhet és bírhat, miután a szerzőijog szerződés vagy halálesetre tett intézkedés által akár korlátlanul, akár korlátolva átruházható (3. §.). A törvény jelen szakaszában az akadémiák s egyetemek részére nem állapit meg külön szerzői jogot, hanem azt mondja, hogy ezek — a mennyiben az általok kiadott művekre nézve a szerzővel egyenlőknek tekintendők — a mű első megjelenésétől számított ötven éven át részesülnek védelemben. Kérdés már most az, hogy az akadémiák, egyetemek mikor tekintendők a szerzővel egyenlőknek. Erre a feleletet a törvény 2. §. adja meg, melyben az foglaltatik, hogy többeknek irodalmi adalékaiból álló műre mint egységes egészre a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül. A törvény tehát az akadémiákat, egyetemeket stb., s általában a jogi személyeket csak mint szerkesztőket részesíti védelemben, miből az következik, hogy a védelem tárgya csak a gyűjteményes mű, az is csak mint egységes egész lehet, az egyes adalékokra nézve azonban a szerzők szerzői joga épségben marad. Az akadémiák, egyetemek, testületek és más jogi személyek továbbá a nyilvános tanintézetek által kiadható irói művek három csoportba sorozhatok. Az első csoportba sorozhatok azok az irói művek, melyek többeknek irodalmi adalékaiból állanak, s mint ilyenek magukban egy egységes egészet képeznek, a milyen például a Szent István társulat által kiadott Enciclopedia ; — a második csoportba azok az irói művek sorozandók, melyek több munkatársaknak egyes adalékaiból állanak a nélkül, hogy ezek az adalékok tartalmilag összefüggésben állanának és egy egységes egészet képeznének, a milyen például a magyar tudományos akadémia által kiadott irói mű „Értekezések a társadalmi tudományok köréből“ czim alatt; — a harmadik csoportba sorozandók azok
