Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
73 adásban jelenik meg, az első kiadást illetőleg változást nem szenved. mert ha az irói mű változatlanul adatik ki, ez a kiadás a megjelenés idejétől számitva ötven évig részesül védelemben, ennek azonban az első kiadás védelmi idejére befolyása nincs és az első kiadás az ötven év eltelte után bár ki által többszörözhető, miután már közvagyonná, köztulajdonná vált. Igaz hogy ilyen esetben két egyenlő kiadás fog lenni, még pedig mindkettő jogosult, de a törvénynek más magyarázatot adni nem lehet, mert minden kiadás külön önálló irói mű és a védelmi idő is a szerint számitandó. Ugyanez áll az esetben is, ha a második kiadás változtatva, bővitve vagy átdolgozva adatik ki, ötven év elteltével ez esetben is többszörözhető az első kiadás, mint már közvagyon, köztulajdon; de az uj kiadásban foglalt változtatásokra, bővítésekre és átdolgozott részekre uj szerzői jog keletkezik, melyre nézve a védelmi idő a megjelenés idejétől, a szerző nevének beiktatása esetében pedig a 11. §. rendelkezése szerint számitandó. 14. §. A szerző halála után kiadott mű a szerző halálától számított 50 éven át részesül védelemben. Ha a mű a szerző halálától számított 45 év eltelte után, de 50 éven belől adatik ki először, a megjelenéstől számitandó 5 esztendőn át részesül védelemben. A szerző halála után kiadott irói műnek az tekintetik, melyet a szerző még életében elkészített ugyan, de a mely csak annak halála után adatik ki. Nem tekinthető azonban az olyan irói mű a szerző halála után kiadottnak, melyet két vagy több szerző együttesen készített, ha az egyik szerző elhalt és az irói mű ennek halála után adatik ki, mert ugyanazon irói műre több szerző egy személynek tekintetik és a 12. §. szerint a védelmi idő annak a szerzőtársnak halálától számittatik, ki a többit túlélte. A szerző halála után kiadott irói művekre nézve a védelmi idő meghatározásának két esete merülhet fel. Az első meghatározás az általános, melyet a törvény akként állapit meg, hogy a
