Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
71 lehetséges, a milyen például : bekövetkezett szerzői jogbitorlás esetében kártérítés iránt a kereseti jog, miután a panaszlott alperes egyszerűen megtagadhatja azt, hogy az irodalmi nevet felperes használta. Különben a szerző nevének kitétele azt a jogi vélelmet állapítja meg, hogy a megnevezett személy a kérdéses irói. műnek a szerzője, vagyis hogy a mű a megnevezett szerzőtől és nem egy harmadik személytől ered. Ennek a vélelemnek azonban nem lehet oly magyarázatot adni, hogy mindaz, a mi a műben, különösen annak czimlapján a szerzőség, a szerzőnek a kiadóhozi viszonya és másra nézve előadatik, kétségkívül való és ez ellenében a valóságos tényállás figyelembe vehető nem lenne ; mert annak ellenkezőjét, a mi a szerzőre és ennek a kiadóhozi viszonyára nézve a czimlapon vagy az irói műben foglaltatik, bizonyítani mindég lehet, miután a törvényes vélelem nem zárja ki az ellenkezőnek bebizonyithatását. *) A kiadó tehát egyedül az által, hogy az irói mű czimlapján mint kiadó van megnevezve, nem bizonyíthatja azt, hogy ő a megnevezett vagy beiktatott szerzőnek jogutódja, miután a kiadás magában még nem állapit meg jogutódlást. 2. Álnév alatt megjelent mű oly irói művet jelent, mely nem a szerző valódi neve, hanem más név alatt jelent meg. Ellenben névtelen irói müvek azok, melyeknek szerzője sem a mű czimlapján sem az ajánlás illetőleg előszó alatt megnevezve nincs. A törvény ezen irói művek védelmét az első kiadás megjelenésétől számított 50 esztendőben állapítja meg, egyszersmind feljogosítja a meg nem nevezett szerzőt, hogy valódi nevének közzététele által maga részére hosszabb védelmi időt biztosíthasson. Az álnév alatt és névtelenül megjelent irói művek védelmi idejének számításánál a törvény ezt a kifejezést használja „az első kiadásu ideje; más helyeken azonban, nevezetesen a 14., 16., 17. és 18. §-okban az irói mű első megjelenéséről szól, ezeknek a kifejezéseknek azonban ugyanazon értelme van ; mert az irói mű megjelent, kiadatott, közzététetett, mihelyt az forgalomba bocsá- tatott, eladásra kitétetett, vagy vásárlásra kináltatott. A kiadás ideje alatt a törvény a 18. §. intézkedése szerint a megjelenés évét kívánta értetni. Hogy mi történik akkor, ha a kiadás ideje ‘) 1868. 54. t.-cz. 153. §.
