Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
1881 -ik év január 1-én tulszentesitendő törvények és kibocsátandó rendeletek kiadására vonatkoznak. 7. §. Az állam érdekeinek a jelen törvény értelmében leendő megvédéséről a bel- ügyminister köteles gondoskodni, ki az ezen törvény rendelkezéseinek ellenére jogosulatlanul kiadott, vagy áruba bocsátott kiadmányokat közigazgatásilag lefoglaltatliatja. A törvények úgy mint a rendeletek is közhatóságok, — mint ilyenek jogi személyek — tevékenységének eredményei. írói mű szerzője csak physikai személy lehet és a személy jogi minősítése, ennek akarat és cselekvés képessége a szerzői jog keletkezésének kérdésénél tekintetbe nem jöhetnek. A szellemi térmék nem jogügylet, jogi személyeknek tehát, általában szerzői jogképesség épen úgy nem tulajdonítható, a mint hogy a szerzői jog keletkezését a szerző jogi cselekvés és akarat képesség föltételéhez kötni nem lehet.1) De mert — mint már fentebb a 3. §. 3. jegyzetében is mondva volt — az, a ki idegen ügyben Írói műveket, iratokat készít, köteles a szellemi tulajdont a megbízóra átruházni, a törvények és rendeletek pedig ilyen megbízás folytán keletkezvén, az állam és nem a megbízott hivatalnok, tisztviselő vagy más erre felkért személy jogosított a most kijelöltek által szerkesztett rendeletek és törvények többszörözésére; minthogy továbbá a törvények és rendeletek mint keletkezésük módját tekintve közügyiratok — ha nem minden tekintetben bírnának is a szellemi termékek kellékeivel — mindazon által feltétlenül kiadásra nem alkalmas termékeknek már csak azért sem tekinthetők, mert azok — különösen a törvények, épen úgymint a magánosok által szerkesztett irói művek mint gyűjtemények alkatrészei vagy magyarázásokkal ellátva — az irodalmi és könyvkereskedői forgalomba bevonattak ; minthogy végre a törvény 15. §.-a szerint a jogi személyek által kiadott művek is védelemben részesülnek, önként következik: hogy *)- 61 — *) Dr. Klostermann E. előbb idézett munkájában, mint példát hozza fel, hogy Lenau és Kölderlin őrültségük közepette is néhány költeményt Írtak, melyek kiadói jog tárgyai lettek, a szerzői jogot tehát ezekre épen úgy megszerezték mint mások bármilyen tárgyat 220. lap.
