Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
57 kesztőt, kiadót vagy a laptulajdonosát csak akkor és annyiban, ha ezek valamelyike a szerző jogutódja lett. Ad) ponthoz. Itt legelsőbb is az a kérdés, hogy mik tekintendők nyilvános ügyiratoknak. Nyilvános ügyiratok azok az iratok, melyeket valamely közhatóság vagy tisztviselő (hivatalnok) törvényes illetőségükhöz tartozó tényekről ki állítanak. Ilyen közhatóságok: a megyei bizottságok, városi képviselő testületek, közigazgatási bizottságok, községi képviselő testületek, alispánok, polgár- mesterek, szolgabirák, s más önálló hatáskörrel felruházott megyei és városi tisztviselők, községi birák, minden néven nevezett királyi közigazgatási és egyházi hivatalok, kir. felsőbb biróságok, törvényszékek, járásbíróságok, kisebb peresügyi biróságok stb. Nyilvános okiratok: a bírói határozatok, hivatalos emlékiratok, tervezetek, jogokiratok, jelentések, jegyzőkönyvek, végzések stb. Nyilvános ügyiratoknak nem tekinthetők az olyan irói művek, melyeket egyes hivatalnokok hivatalos megbízásból, vagy hivatalos adatok felhasználásával adnak ki, milyen például a m. kir. belügyminis- terium megbízásából szerkesztett törvénytári tárgymutató. Az ilyen irói művek magán irodalmi munkák, és épen úgy vannak a többszörözés és közzététel ellen védve, mint más irói művek. Lehetnek azonban olyan irói művek is, melyek hivatalos meghagyás folytán egyes hivatalnokok készítenek ; hogy mennyiben tekinthetők az ily irói művek nyilvános ügyiratoknak, az az egyes concrét esetek körülményei alapján elbírálható. Ha a mű valóságos hivatalos termék — ez esetben az ily irói műveket közölni lehet ; de ha a mü lényegét tekintve a hivatalnok magán irodalmi terméke, mely csak hivatalos meghagyás folytán keletkezett, az ilyen irói mű a törvény védelme alá esik. Nyilvános ügyiratok akkor is többszörözhetek, ha azok még eddig gépileg többszörözve nem voltak. S habár a nyilvános ügyiratok közlése meg van is engedve, ez azonban nem zárja ki azt, hogy ha valaki a nyilvános ügyirat közlése által a hivatalos titkot megsérti, ezért mint bűntettért bűnügyi vagy más hasonló vétség miatt fegyelmi utón büntethető ne lenne. Mennyiben részesülnek a törvények és rendeletek védelemben, erről a következő szakaszban leend szó. Az e) ponthoz. Ilyen nyilvános tárgyalások és tanácskozások a biróságok, a közigazgatási községi, egyházi hatóságok, politikai és közgazdasági gyülekezetekben tartott beszédek közlését a tör
