Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
50 Az irói fordított művek a jogosulatlan többszörözés, közzététel és forgalomba helyezés ellen, az eredeti művekkel egyenlően védetnek. A fordítást tekintet nélkül arra, hogy a fordító a fordítás eszközlésére feljogosítva volt-e vagy hogy a fordítás által a szerzőnek az eredeti mű fentartott fordítási jogát megsértette-e vagy nem, a törvény az eredeti művekkel egyenlőnek tekinti ; következőleg a fordításnak a szerző beleegyezése nélkül eszközölt többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése szerzői jogbitorlást képez. Ha azonban a fordítás által a szerző fentartott fordítási joga sértetett meg, az eredeti mű szerzőjének joga van nem csak a fordítást, hanem a fordítás többszörözését is betiltani, miután mindkettő a szerzői jogot sérti. Az a körülmény, hogy a jogosulatlan fordító a fordítás többszörözési jogát egy harmadikra ruházta, vagy a harmadik személy a fordítás többszörözését is jogosulatlanul eszközölte a szerző jogának érvényesítésére befolyással nem lehet. Végre minthogy a törvény a fordított irói műveket az eredeti művekkel egyenlően védi, a törvény eme intézkedéséből önként következik : hogy a fordítónak joga van a fordítás jogát a czimlapon fentartani, az azonban nem zárja ki azt, hogy az eredetit más le ne fordíthassa és közzé ne tegye. 9. §. Nem tekintetik a szerzői jogbitorlásának : 1. a már megjelent mű egyes helyeinek vagy kisebb részeinek szószerinti idézése ; vagy a már többszörözött és közzétett kisebb dolgozatoknak, a czél által indokolandó korlátolt terjedelemben felvétele olyan nagyobb munkába, mely tartalma szerint önálló tudományos műnek tekinthető, avagy olyan gyűjteménybe, mely több iró művéből, egyházi, 8. §.
