Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek

«

1. ha a mű, mely először holt nyelven jelent meg, valamely élőnyelvre lefordítva adatik ki ;

2. ha a mű, mely egyszerre több nyelven jelent meg, e nyelvek valamelyikére lefordítva adatik ki ;

3. ha a szerző az eredeti mű czimlapján vagy elején a fordítási jogot magának fentartotta ; feltéve, hogy a fordítás közzététele, az eredetinek megjelenésétől számítandó egy esztendő alatt megkezdetett és három esztendő alatt befejeztetett. A védelem azon nyelvek tekintetében megszűnik, melyekre a fordítás az első év alatt meg nem kezdetett. Ha a fentartás csak bizonyos nyelvekre szólt : a mű azon nyelvekre, melyekre a fentartás nem szól, azonnal lefordítható. Az olyan eredeti műveknél, melyek több kötetben vagy részekben jelentek meg, minden kötet vagy rész külön munkának tekintendő és a fordítási jog fentartása minden köteten vagy részen ismétlendő. A naptári év, melyben az eredeti mű megjelent, a fordítási időbe be nem számittatik.

Színműveknél, a fordításnak az eredeti mű megjelenésétől számítandó hat hó alatt, teljesen be kell fejeztetni.

A fordítás megkezdése és befejezése, a jelen törvény által megállapított határidőn belől, beiktatás végett bejelentendő. (42. és 44. §§.

A még meg nem jelent, és a jelen törvény állal védett irói művek (6. §. 1. és 2. p.) fordítása, a szerzői jog bitorlásának tekintendő.

Az 1. ponthoz. Az irói miinek más nyelvre való lefordítását — eltekintve a tételes jogszabályaitól — az általános alapelvek szerint, szerzői jogbitorlásnak lehetne tekinteni, mert a forditó nem csak a mű gondolat tartalmát, hanem annak eredeti alakját is közli