Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek

34

ben tehát csak olyan előadások és felolvasások részesülnek, melyek oktatás vagy mulatság czéljából tartatnak.1)

A szóbeli előadások vagy szabadon vagy mint felolvasások kézirat után tartatnak. Ez utóbbi esetben létezik irói mű, mely védelem jogosultságát a felolvasás által épen oly kevéssé veszti el, mint lemásolás vagy nyomtatás általi közzétételnél. Szabad előadások nem irói művek, nem irodalmi termékek, mert nem irodalmi forgalomba helyezés czéljából tartatnak. Hogy a törvény a szóbeli előadások bizonyos nemeit mégis védelemben részesiti, indokát abban találja, hogy a szóbeli előadás szerzőjének is van érdeke a többszörözés elleni védelemben, részint annyiban, hogy ez által biztosítani akarja ezen előadások tartalmának feldolgozását többszörözés alá; részint azért, mert a többszörözés meg- röviditené azon vagyonjogi hasznot, melyet a szerző szóbeli előadásból húz. De személyes érdeke is van az előadást tartónak és pedig különösen a közzététel alakját illetőleg. A szabadon tartott beszéd külsője, szerkezete egészen más mint a többszörözésre szánt Írásé; a gyorsírás még ha a legtökéletesebb is, csak fordítás, és az előadást tartónak is érdekében áll, hogy előadása minél tökéletesebb alakban kerüljön a közönség kezébe. Nem lényeges az, hogy az előadást tartónak volt-e szándéka az előadást többszörözni vagy irodalmilag értékesíteni ; mert számos olyan előadás — nevezetesen egyházi beszéd, tanelőadás tartatik, melyeket az előadást tartó kinyomatni nem szándékozott, melyek azonban kétségen kívül védve vannak a jogosulatlan többszörözés ellen. Lelkészek, tanárok azonban elsajátíthatják kartársaik előadásait és ezt megtiltani már azért sem lehet ; mert szóbeli előadás szóval történt utánmondása plágium ugyan, de nem gépi többszörözés.

Az előadásnak tartalmát tekintve olyan kellékekkel kell bírni, milyenek szükségesek az irói műveknél, hogy védelembe részesül- *)

*) Az 1870. év junius 11-én kelt porosz törvény 5. §. b) pontja igy szól. Als Nachdruck ist auch anzusehen b) der ohne Genehmigung des Urhebers erfolgte Abdruck von Vorträgen, welche zum Zwecke der Erbauung, der Belehrung oder der Unterhaltung gehalten sind. Az 1846. évi osztrák törvény 4. §. /') pontjában pedig ezek foglaltatnak : tiltott utánnyomással egyenlőnek tekintetnek : az épületesség, oktatás vagy gyönyörűség czéljából tartott előadások lenyomása ; ez esetben az engedelmet még akkor is ki kell mutatni, ha a vállalkozó jogszerű birtokosa az eredeti kéziratnak, valamely másolat vagy után iratnak.