Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
25 vegéből is, miután a törvény 4. §.-a a szerzői jog bitorlását a mű gépi többszörözésében állapitja meg, s igy a gépi többszörözés alatt csakis ez érthető, vagyis tekintettel az l.§.-ra, szerzői jogbitorlás esete csak akkor forog fen, ha egy idegen írói mű gépi nyomtatás utján többszöröztetik. Gépi többszörözésnek az tekintendő, melynél vagy külső műszerek, vagy segédeszközök által az irói mű több példánya egyidejűleg, egyszerre állittatik élő, vagy melynél oly külső készülék használtatik, mely nagyobb számú példányok elkészítését oly módon teszi lehetségessé, hogy az egész mű vagy annak egy része egyszerre állittatik elő. Ilyen gépi több- szörőzési módok irói müveknél : a nyomtatás, kőnyomtatás (lythog- raphia), metallographia, autographia ; képző művészet alkotásainál : fényképezés (photographia) az aczél, réz és fametszés, az olajnyomás, autographia, öntvény, képnyomat. Ugyan ez áll a másológépekről és átnyomásokról, melyek színes papírral eszközöltetnek, mert a többszörözés ezeknél is külső gépi segéd eszközök által eszközöltetik. Igaz, hogy ez utóbbi többszörözési módoknál csak csekélyebb számú példányok készíthetők egyszerre ; a mi azonban lényeges különbséget akkor idézhet elő, ha az előállított példányok száma igen csekély ; ilyen esetben a biró kimondhatja, hogy gép általi előállítás létezik ugyan, de ez a mű gépi többszörözésnek nem tekinthető és a tettesnek az utánnyomott példányok forgalomba helyezésére irányzott szándék fel nem róható, miután ehez mindenesetre nagyobb számú példányok előállítása kívántatik. 3. A szerzői jogbitorlás tárgya a szerzői jog tárgyát képező irói mű. Ha egy közvagyont képező irói mű, mely csak egy példányban van meg, például egy több mint 50 év előtt elhalt szerző kézirata, a tulajdonos beleegyezése nélkül többszöröztetik, ez a fenforgó körülmények közt mint haszon kölcsön szerződés megsértése betiltható, az ilyen többszörözés azonban a szerzői jogbitorlásának tényálladékát meg nem állapitja. Ha például egy hivatalos irat közlése által hivatalos titok lett elárulva, vagy ha magán levél valamely hirlap hirdetési rovatába jogositlan közzététele által becsületsértés követtetik el, ezek a jogsérelmek nem esnek a szerzői jogbitorlásának fogalma alá, különösen az utóbbi esetben azért, mert a szerző és közzétevő a levelet vagyonjogi haszonvétel tárgyává nem tették. 4. Az a körülmény, hogy a szerzőnek volt-e szándéka az irói
