Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek

Az irói mü megrendelése rendszerint nem állapítja meg a szerzői jog átruházásának kötelezettségét. Az osztrák polgári törvénykönyv 1170. §-a szerint a kiadó által bizonyos ' irói műnek az általa megállapított tervszerént leendő kidolgozására adott megbízásnak az a következése, hogy a mennyiben a szerző a további többszörözés, kiadás jogát kifejezetten maga részére fen nem tartotta, a kiadót a korlátlan kiadási jog megilleti. Az 1846. évi október 19-ről kelt törvény 1. §-a szerint pedig valamely mű megrendelője, ki annak kidolgozását vagy kivitelét valamely adott terv szerint és saját költségére, más valakire átruházza a szerzővel, mennyiben különös szerződések ellent nem állanak, egyenlőnek tekintetik ; ezekből folyólag kétséget nem szenved, hogy ezen törvényekben a szerzői jognak törvényi engedményezéséről van szó és nem vélelemről, melynél fogva a megrendelő eredeti szerzőnek tekintendő lenne ; mert a törvényi vélelem szerződések által ki nem zárható. A mi törvényünk szerént azonban — miután ez az átruházást szerződés által létesithetőnek mondja ki — a kiadó által tett megrendelés a szerzői jog szükségképeni engedményezését meg nem állapítja ugyan, de nem is zárja ki azt, hogy a kiadó és szerző közt felmerülhető ily jog viszony kiadói szerződés által szabályozható nem lehetne. Kivételt képez a tisztán szolgálati szerződés esete, midőn t. i. a kiadó egy fordítót meghatározott havi fizetés mellett állandóan oly kötelezettséggel foglalkoztat, hogy a neki átadott műveket magyarra fordítsa ; az ilyen szerződés által megszerzi a kiadó a fordításokra a kizárólagos többszörözési jogot, de nem mint eredeti jogot, hanem az átszármaztatott szerzői jogot és pedig a szolgálati szerződésen alapuló szükség képen engedményezés által.

4. A szerzői jognak szerződés melletti átruházása alapulhat adás vételen, ajándékozáson vagy más jogügyleten, (de nem kiadói ügyleten) melynek a szerzői jog elidegenítése a czélja. A szerzői jognak elidegenítését czélzó szerződés magyarázatánál felmerülhet az a kérdés, vájjon az elidegenítési szerződés által a tulajdonnak vagy a többszörözési jognak átruházása czéloztatott-e ? E kérdésre a felelet egyszerűen az, hogy a kézirat el idegen itése által a szerzői jog akkor tekinthető átruházottnak, ha a szerződő felek szándéka a többszörözési jog átruházására volt irányozva; mind azon által a kézirat átadásából vélelmezhető, hogy a felek- 19 —