Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek

10

mélyektől származnak, vagy azokhoz intéztetnek, mennyiben ezek a becsesebb tartalmú levelek összefüggésének kimutatására szolgálnak. Az ilyen leveket a gyűjtő tevékenysége teszi irodalmi termékké.1) Levelekre nézve azonban a többszörözési jog első sorban a levél Íróját illeti, mert ő levél szerzője. Az a kihez a levél intéztetett csak mint jogutód teheti közzé a leveleket, mert a levél vételével még nem nyeri meg azt a jogot, hogy azokat közzé is tehesse.1 2)

A levélnek a szerző beleegyezése nélkül többszörözése által a szerzői jogon kívül a szerző személye is megsértethetik. Az ily nemű sérelem azonban egészen független a szerzői jog előfeltételeitől és a mennyiben a sérelem becsületsértés tényálladékát állapítaná meg, bűnügyi feljelentés utján még akkor is üldözhető, ha a szerző a kizárólagos többszörözési jogot meg nem szerezte vagy már elvesztette és ezen jogot az örökösök is gyakorolhatják menynyiben azt a büntető törvény vonatkozó szakasza megengedi.3) De a levél tartalmának közlése által a szerzői jog megsértésén kívül a büntető törvény súlya alá eső más cselekmény is követhető el amennyiben a cselekmény a büntető törvénynek a levéltitok védelméről szóló intézkedéseibe ütközik,4) az ilyen cselek1) Az osztrák törvényben ellenkező intézkedés foglaltatik, ugyanis a 4. §.-ban kimondatik : hogy a tiltott utánnyomással egyenlőnek tekintetik bárminemű kéziratoknak a szerző vagy jogutódja engedelme nélkül merénylett lenyomása, miből az következtethető, hogy a levélnek, mint kéziratnak a szerző vagy jogutódja engedelme nélküli lenyomása tilos.

2) Mandry idézett munkájának 102—104. lapján.

3) A büntető törvény 261. §.-a azt mondja: aki más ellen meggyalázó kifejezést használ, a becsületsértés vétségét követi el és ha azt nyomtatvány, vagy nyilvánosan kiállított képes ábrázolat által tette közzé, súlyosabban büntetendő. Az örökösök megtorlási jogát illetőleg a büntető törvény 273. §.-ában ez áll : holtak ellen elkövetett becsületsértés büntetendő. A bűnvádi eljárás megindítása azonban csak a megholtnak gyermekei, szülői, testvérei vagy házastársa által indítványozható. Ezen szabály alkalmazandó akkor is, ha a sértett a becsületsértés elkövetelésekor még életben volt, de a büntető eljárás megindítását halála előtt nem indítványozta.

4) A büntető törvény a levéltitok védelmét illetőleg következőket mondja : 327. §. Aki másnak szóló levelet, lepecsételt iratot tudva jogosulatlanul felbont, úgyszintén ki másnak szóló — habár be nem pecsételt levél birtokába helyezi magát a végett, hogy. annak tartalmát megtudja vagy azt hasonló czél- ból másnak átadja, vétséget követ el. A ki pedig e módon tudomására jutott titkot közzéteszi, vagy azt a levél küldőjének vagy a czimzettnek károsítására használja, szintén vétséget követ el.