Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 9. Törvény az irodalmi és művészeti tulajdonnak a jogosítlan közzététel, utánnyomás és utánképzés elleni védelmére az Osztrák-Magyar birodalom másik felében

— ^oi többszörözéséhezi jogot magának világosan fentartani és ezen fen- tartást a megjelenési év eltelte után két év alatt gyakorlatba venni, ellenkező esetben a mű bármely utánképzése korlátlanul megengedtetik.

11. §. A rajzoló vagy képző művészet valamely műve több- szörözési jogának átengedése által a szerző vagy annak jogutódjai az eredetihezi tulajdonjogot nem vesztik ugyan el ; ha azonban az eredeti mű más tulajdonává lesz, úgy, ha csak az ellenkező ki nem köttetett, a többszörözés eszközlésének vagy megengedésének kizárólagos joga egyszersmind az uj tulajdonosra száll.

12. §. A jelen törvény erejénél fogva tiltott bel vagy külföldi utánnyomás és bármely más avval egyenlőnek tartott többszörözés készítményeiveli kereskedés (Debit) is hasonlókép tilosnak nyilvánittatik, történjék bár az könyv-, mű vagy zenemű kereskedők, könyvnyomtatók, kiadótulajdonosok vagy bárki által, ki abból magának üzletet csinál.

II. Szak.

Az irodalmi és művészeti tulajdon védelmére szolgáló határ- idökröl.

13. §. Az irodalmi vagy művészeti munka szerzőjének jelen törvény által engedett közzétételi, utánképzési és többszörözési kizárólagos jog (kiadótulajdon jog) rendszerint nem csak annak egész életére kiterjed, hanem azt is, kire ezen jog a szerző által átruháztatott, vagy ha arról máskép nem rendelkezett, annak örököseit és ezeknek jogutódait is halála után még harmincz évig illeti. A szerző halálának éve nem számittatik.

A fiscus vagy más személyek szállományi jogának nincs helye.

14. §. Hasonló harmincz évi védelem és pedig azon év lefoly- tától számítandó, melyben a munka legelőször megjelent, engedtetik :

a) azon munkáknak, melyeknél a czimlapon, vagy az ajánlás (Dedicatio) alatt, vagy az élőbeszéd végén a szerző neve nem látható (névtelen munkák);

b) a szerző valódi nevétől különböző név alatt megjelent (álnév alatti) munkáknak; itt mind az által, valamint az előbbi pontban, föltétetik, hogy a czimlapon, az ajánlás alatt vagy az