Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
8 esetben kimondotta, hogy az olyan üzleti hirdetés, mely önálló füzetben és a hirdetett áruk előnyeit oktatólag ismerteti, védelem jogosult tárgynak tekintendő, a bíróság azonban e nézetet nem osztotta, hanem abból a szempontból indult ki, hogy az üzleti hirdetések nem olyan írói művek, melyek védelemre igényt tarthatnának ;*) azonban a törvény indokolásának előbb idézett tétele szerint az ilyen hirdetések is irói műnek tekinthetők; ugyan ez áll a teljesen alárendelt költészeti értékkel biró dallokra is. 7. Hogy az irói mü már közzétéve volt-e, vagy nem, erre nézve a törvény a védelem tekintetében különbséget nem tesz. Szerzői jog bitorlásnak tekintetik nemcsak a szerző beleegyezése nélkül történt utánnyomás egy kinyomtatott könyvek, hanem egy kinem nyomtatott kéziratnak is, természetesen azon feltétel alatt, hogy a kézirat irodalmi terméknek kézirata. A szerzőnek tehát közzé nem tett műre más és terjedelmesebb joga nem lehet, mint a kinyomtatott mű szerzői joga. A törvénynek ama az intézkedéséből, hogy csak irói müvek részesülnek védelemben, felmerülhet az a kérdés: 1. vájjon a még meg nem jelent népmondák és népdalok kiadója védve van-e a többszörözés, közzététel és forgalomba helyezés ellen vagy nem? és 2. hogy levelek a többszörözés ellen védve vannak-e, és mily terjedelemben ? A népdalok és népmondákra vonatkozó kérdés következőleg megoldható. A törvény általában irói műveket részesit védelemben, és ezeken kivül kivételesen az oktatás vagy mulatság czél- jából tartott szóbeli előadásokat. (§. 6. 2. p.) A még lenem irt népmonda vagy népdal tehát mint ilyen általában nem tárgya a szerzői jognak és az ilyen népmondát, népdalt mindenki leírhatja és kiadhatja. Hogy a kiadó az ilyen műre szerzői jogot nyer-e, kiadó tevékenységének minőségétől és módjától függ. Ha a népdalt oly módon nyomatta és adta ki, a mint azt a nép énekli, a kiadó szerzői tevékenységet nem fejtett ki, tehát szerzői jogot nem is igényelhet. Ha ellenben a népdalt saját költeményének alapjául használta, vagy ha a népmondát irodalmilag feldolgozta vagy önállólag alakitotta; vagy ha a kiadó népdalokból, népmon- l l) Oppenhoff Rechtssprechung des Ober-Tribunals II. kötet 41. lap.
